Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása és politikai élete 1849–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 22. (Szeged, 1995)
IV. A kiegyezéstől az első világháborúig
szítse a talajt a Kossuth-párt jelöltjének. A pártnak hivatalos jelöltje ugyan még nem volt, de önjelölt aspiráns annál több akadt. Ilyennek számított dr. Móhr Béla budapesti ügyvéd, valamint a frissen lemondott főispán, dr. Kelemen Béla. Február végén két újabb név bukkant fel a potenciális jelöltek sorában, a szentesi születésű dr. Négyessy László egyetemi tanáré és Kalpagos Szabó Imre városi gazdasági tanácsnoké. Az utóbbi pártonkívüli 48-as programot hirdetett, hangoztatva, hogy nem kíván sem a Justh-, sem a Kossuth-párthoz csatlakozni. Agitációjával elsősorban a tanyavilág lakosságát vette célba. Fellépését a helyi lapok mosolytkeltőnek minősítették.367 A választási előkészületek március elejétől öltöttek komolyabb formát, összefüggésben az országos pártközpontok zászlóbontásával. A helyi 48-as pártra pezsdítően hatott annak híre, hogy Justh Gyula országos körútja során március közepén Szentesre is ellátogat. Ezt megelőzően az I. 48-as kör választmánya értekezletet tartott, amelyen többen felvetették, hogy a szentesi 48-as párt nyilatkozatilag foglaljon állást a Justh- párt mellett. A választmány — feltehetően igen heves vita után — úgy határozott, hogy tekintettel a két 48-as párt egyesülési tervére, ez idő szerint nem foglal állást ebben a kérdésben. Az előrejelzésnek megfelelően Justh Gyula március 14-én Szappanos István társaságában Szentesre érkezett, hogy részt vegyen Molnár Jenő beszámoló gyűlésén, és Molnárt továbbra is a szentesiek bizalmába ajánlja. A népgyűlés elnökévé Sima Lászlót választották meg, mivel a 48-as körök elnökei távol tartották magukat a rendezvénytől. Molnár Jenő beszámolójában a Kossuth-pártot okolta a Függetlenségi Párton belül kialakult helyzetért. Justh Gyula a kormány törvénytelen voltának bizonyításával kezdte beszédét, majd ismertette pártja programját, mindvégig tartózkodva a Kossuth-párt bírálatától. Szappanos István szónoklata végén indítványozta Molnár Jenő jelölésének kimondását. Sima László elnök előterjesztésére a népgyűlés határozatba foglalta, hogy a Justh Gyula vezette Függetlenségi és 48-as Párt politikáját helyesli és támogatja, Molnár Jenő beszámolóját elfogadja, neki bizalmat szavaz. Ezek után Justh Gyula Molnár Jenőt a párt hivatalos jelöltjének nyivánította.368 Március 20. ismét izgalmas napnak ígérkezett. Az Alföldi Ellenzékben mgjelent két felhívás, az egyik a Függetlenségi és 48-as Párt, a másik a 48-as körök elnökeinek aláírásával. A felhívások lényege megegyezett: Kossuth Lajos halálának évfordulója a legalkalmasabb arra, hogy Szentes függetlenségi érzelmű népe felemelje szavát, és a személyes torzsalkodásból kettévált, de egy elvet hirdető 48-as pártok egy párttá tömörülését követelje. A felhívások tudatták, hogy dr. Kovács Dénes budapesti lap- szerkesztő (a Kis Újság szerkesztője) mozgalmat indított az egymással viszályban lévő két Függetlenségi és 48-as Párt egyesítése céljából, s ebben a vidéki közönség segítségére számít. Akcióját Szentesen kívánja megkezdeni, ezért március 20-án népgyűlést tart. A sokak óhaját kifejező felhívásokat a Szentesi Lap is közölte, noha azok a pártkörök választmányainak előzetes tudta és hozzájárulása nélkül fogalmazódtak. A lap megjegyezte, hogy a pártok egyesítése valóban kívánatos volna, de annak nem Szentesen, hanem Budapesten kellene végbemennie. Nem titkolta azon gyanúját, hogy Kovács 367 AE, 1910. január 11., február 8., február 15—16., február 24., március 1.; SZL, 1910. február 11., február 20., február 27.; SZL, 1910. január 6., február 10., február 27. 368 SZL, 1910. március 6., március 9., március 13., március 15., március 18.; AE, 1910. március 8., március 15—16. 215
