Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása és politikai élete 1849–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 22. (Szeged, 1995)
IV. A kiegyezéstől az első világháborúig
Lajos főispán 1889 áprilisában váratlanul benyújtotta lemondását. Az új főispán kinevezését feszült várakozás előzte meg. A kormánytól mindkét fél azt kérvényezte, hogy lehetőleg Csongrád megyei illetőségű személyt nevezzen ki. A megyei párt első számú jelöltje Stammer Sándor alispán volt, az ellenzék pedig Fekete Márton ármentesítési igazgató kinevezését óhajtotta volna. A kormány kombinációba vette a nevezett személyeket, de végül Baross Gábor megbízott belügyminiszter álláspontja győzött, aki a kialakult állapotok javítása érdekében mindenféle helyi kötődéstől mentes személyt kívánt Csongrád megye élére állítani. A választás a békéscsabai születésű Zsilinszky Mihály történészre, az Akadémia tagjára esett. A Szentesi Lap örömének adott kifejezést, s terjedelmes vezércikkben köszöntötte az új főispánt. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy benne „egy európai műveltségű, hazafias érzet által vezérelt, rendkívüli munkássága által magát minden téren fényes kitüntetésre érdemesítette, széles látókörű férfiút nyer megyénk.” A lap nem titkolta, hogy sokat vár az új főispántól, mindenek előtt a megyében uralkodó áldatlan állapotok felszámolását.196 A megyei tisztújítással kapcsolatos mozgalmak novemberre a tetőpontra értek. A november 6-án megtartott megyei képviselőválasztás után a küzdelem még hevesebbé vált, mivel egyik irányzatnak sem sikerült megnyugtató fölényt szereznie. Egymást érték a bizalmas értekezletek, puhatolózó tárgyalások. A megyei tisztikar személyi összetételének megváltoztatására tömörült párt a november 17-én Sima Ferenc elnöklete alatt Szentesen megtartott értekezletén egyhangúlag kimondta, hogy Stammer Sándor jelenlegi alispánnal szemben Balogh János árvaszéki elnököt lépteti fel ellenjelöltként. Az értekezleten résztvevő megyei képviselők megállapodásra jutottak a többi tisztség betöltésével kapcsolatban is. A megyei központi tisztikar változtatás nélküli újraválasztásáért küzdő párt szentesi tagjai december 8-án tartották meg jelölő értekezletüket Kristó Nagy István házában. Az alispánságra természetesen Stammer Sándort jelölték és összeállították a többi tisztségre megválasztandó személyek'névjegyzékét is. Elhatározták, hogy ha Balogh János valóban fellép Stammerral szemben, akkor az árvaszéki elnökségből is kibuktatják. Másnap Balogh János pártja tartott újabb értekezletet a városháza tanácstermében. Sima Ferenc elnök örömmel jelentette, hogy Sarkadi polgármester írásos nyilatkozatot tett Balogh János támogatása mellett. Tudatta továbbá, hogy a Csongrádról és Dorozsmáról érkezett hírek szerint az ottani megyei képviselők többsége szintén Balogh mögött sorakozott fel. Az előzetes felmérések tehát azt mutatják, hogy a megyei képviselők 2/3 része Balogh János jelölését támogatja. A bizakodó hangulatot némileg csökkentette, hogy az este folyamán a szentesi iparos ifjak sikeres fáklyás felvonulást tartottak Stammer alispán mellett. December 10-én a két párt közös értekezletre gyűlt össze a megyeháza nagytermében. A célja az volt, hogy megállapodásra jussanak a jelölések kérdésében. Az al- ispáni és a főjegyzői poszt betöltése körül kialakult heves ellentétek megmutatták, hogy nincs kilátás a békés megegyezésre. Mindkét párt elszántan ragaszkodott saját jelöltjeihez, ezáltal az értekezlet eredmény nélkül ért véget. A kisebb tisztségekre nézve már meg sem kísérelték az egyezkedést.197 196 CSML (SzF) 96—103/1889. Törvényhat. Biz. jgyk.; SZL, 1889. május 3—12. közötti számok, június 7. 197 SZL, 1889. november 19., december 10., december 13. 125
