Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása és politikai élete 1849–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 22. (Szeged, 1995)
IV. A kiegyezéstől az első világháborúig
sák fel programbeszédének megtartására, és ennek alapján döntsék el, hogy politikai szempontból megfelel-e az elvárásoknak, vagy sem. Csukás beszéde végén kibújt a lóláb, ugyanis a maga részéről Kiss Zsigmond jelölését pártolta, vagyis a helybeli Szabadelvű Párt elnökéét. A következő felszólaló Stammer Sándor alispán volt. Ő nem kísérletezett valódi véleményének rejtegetésével. A városra nézve szerencsétlenségnek minősítette azt a kialakult gyakorlatot, hogy a választók többsége már a programbeszédek meghallgatása előtt kimondja, hogy milyen elvű képviselőt akar megválasztani. Lovagiatlannak nevezte a 48-asoknak azt a magatartását, hogy mindig a régi merev nézettel állnak a választás elé, s jelenleg is az elv kimondásának követelésével útját állják a választás békés egyetértéssel történő keresztülvitelének. Az értekezlet parttalan vitatkozásba torkollott, végül határozat nélkül ért véget. A délután folyamán a függetlenségi választók külön tanácskozásra gyűltek egybe. A délelőtti értekezlet tapasztalatai alapján szakítottak a helyi jelölt állításának gondolatával, s kimondták, hogy a párt részéről ezúttal is vidéki jelöltet léptetnek fel. Az országos központ által ajánlott személyek közül a többség Ragályi Ferdinánd jelölése mellett nyilatkozott, Sima Ferenc elnököt utasították a szükséges lépések megtételére.187 A magukra maradt kormánypárti szavazók kitartottak a helybeli jelölt állításának eszméje mellett. Kiss Zsigmondot kiáltották ki jelöltjükké, aki november 10-én megtartotta programbeszédét. Ebben — valószínűleg taktikai meggondolásból — az egyesült ellenzék híveként tüntette fel magát, arra számítva, hogy ezáltal szavazatokat hódíthat el a függetlenségiektől. A Függetlenségi Párt felkészülését nehezítette, hogy Ragályi nem fogadta el a jelölést. A pártvezetőség a november 14-i értekezletén úgy határozott, hogy Tors Kálmán 35 éves ügyvédet, neves fővárosi hírlapírót kéri fel a jelölés elfogadására. Az idő rövidsége miatt nyomban küldöttség utazott Budapestre. Útjuk sikerrel járt. Tors Kálmán a jelölést elfogadta, és november 23-án több képviselő kíséretében Szentesre érkezett programbeszédének megtartására. A pótválasztásra november 25-én került sor. A rendkívül rövid felkészülési idő ellenére a függetlenségi pártnak sikerült mozgósítania szavazóit. A viszonylag nyugodt légkörben lefolyt választáson Tors Kálmán fölényes győzelmet aratott. 654 szavazatával szemben Kiss Zsigmond csupán 211 szavazatot kapott. Az eredmény híven tükrözte az 1870-es évek végére Szentesen kialakult politikai erőviszonyokat.188 9. VÁLTOZÁS A VÁROS ÉLÉN Az 1883 decemberében megtartott megyei tisztújítás közvetlen kihatással volt Szentes városára. Általános meglepetésre ugyanis Balogh János polgármester megpályázta a megyei árvaszéki elnöki állást, ami azt jelentette, hogy megválasztása esetén a város elveszíti eddigi legtevékenyebb polgármesterét. Ez be is következett. Általános 187 SZL, 1878. november 10. 188 CSML (SzF) 25/1879- Központi Választm. jgyk.; SZL, 1878. november 17., december 1.; Tors Kálpián adataira nézve SZEE/1987. 39—40. o., Labádi Lajos: Tors Kálmánra emlékezünk (1843—1892) SZEL, 1992. augusztus 22.; Kiss Zsigmond adataira nézve Labádi Lajos: Kiss Zsigmondra emlékezünk (1830-1911) SZEL, 1995. május 27. 120
