Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)
Baranyai Kálmán: Községi közigazgatás a 20. sz. elején
történt. Ilyen nyilvántartás elkészítése és folyamatos karbantartása ma is nagyon aktuális. Mezőgazdasági ügyek A mezőgazdasági feladatok jelentős részt képviselnek az iktatók anyagában. Ezek közül most a belvízkérdést emelném ki, ez elvezet a környezetvédelemhez, mai életünk egyik alapvető problémájához. A XIX. század közepéig adva volt a Kárpát-medencében egy olyan folyórendszer, amelyik szabályozatlanul — a természet ősi rendje szerint — látta el vízzel a talajt, s biztosított ivóvizet a lakosságnak. A XIX. században a folyók medrét szabályozták, elmaradt azonban ezzel párhuzamosan egy olyan rendezés — csatornázás, tározás — amellyel az Alföld vízkincsét megőrizték volna, s így annak gazdasági és egészséges emberi felhasználása biztosítva lenne. Egy müncheni doktori értekezésben5 olvastam azt a megállapítást, hogy a talajvíz az Alföld területén a felszíni — a szabályozott folyókban mért — vízállással párhuzamosan változtatja vízszintmagasságát. Vagyis a talajban — az első vízzáró réteg felett — közlekedik, folyik — a víz. Az elmúlt években a talajba sok kémiai anyag került. Ennek egy része felszívódott, felbomlott. Más része azonban ott van a talajban, az első vízzáró réteg felett. A talaj némileg tisztítja is a vizet. Sajnos mégis az egész Alföld területének fertőzöttségi lehetősége fennáll. Hogy mit lehet e téren tenni, olyan szakmai kérdés, amire sürgősen választ kell kapni. Esetleg az első vízzáró réteg alól felhozni, pótolni s ezzel fertőtleníteni a felső talajvizet. (?) A jogszabály a közigazgatást teszi felelőssé az egészséges ivóvízellátás biztosításáért. IPAR, KERESKEDELEM, KÖZLEKEDÉS Ebből az ügykörcsoportból először az iparigazolványok kérdésével foglalkozom. A jogosítványok engedélyezése a múltban szigorú szabályok szerint történt. Ma ez már a teljes liberalizálás jegyében van szabályozva. A vállalkozás bejelentése egyben engedélyezést is jelent. Elvárható a közigazgatástól, hogy az adott szabályozás mellett is ügyeljen a szakmai és az egzisztenciális feltételekre. A közlekedési feladatok közül elsőként a bekötőutak építéséről néhány gondolat. Az öttömösi képviselőtestület többször is tárgyalt erről 1948-ban. Kistelepülések részére a bekötőút léte azt jelenti, hogy az országos közlekedési keringésben részt vehet. Igen fontos közigazgatási téma. A tudatos fejlesztés a vezetők lényeges feladata. Közlekedési kérdéskörbe tartozik a települések távolsága a közigazgatási központtól, illetve funkcionális központokhoz. Ezt nemcsak km-ben’mérhetjük, hanem a megközelítés különböző módjai szerinti időtartammal is. A Magyar Közigazgatástudományi Intézet kidolgozott e témával kapcsolatban egy grafikus módszert a tatai járás területére.6 Tardosról a közigazgatási központig gyalog 3-4 óra kellett, kocsin vagy kerékpáron 1-2 óra elég volt. A vonat és autóbusz-közlekedést pedig kimutathatjuk a hivatalos eljárás időszükségletével. Ha de. 9 órára kellett a járási központba utazni, akkor reggel 5 órakor kellett elindulni, s ha du. 13 órakor szabadult az ügyfél, akkor menetrendszerint du. 4-5 órakor érkezett meg Tardoson az otthonába. 5 Dipt.Ing.E.L. (íjász aus Sopron Ungarn: Grundwasser und Baumwegetation unter besonderer Berücksichtigung der Ungarischen Tiefebene. Sopron, 1938. p. 218. « MAGYARY ZOLTÁN - KISS ISTVÁN 1939. 89. es 90. sz. melléklet. 88
