Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)
Juhász Kálmán: A Csanádi egyházmegye 1848/49-ben
később kegyelmet nyerve, mint szerény nyugdíjas, a radnai kegyhelyen élte le végnapjai. Ruzsinszky Kornél171 hat hónapon át katonai őrizet alatt állott.172 — Súry Mihály temesvári papnevelőintézeti lelkiigazgatót173 „büntetésből” kihelyezték káplánnak.174 — Szüts Antal kisteleki plébánost175 bebörtönözték.176 Sverteczky János kisbecskereki plébánost megfosztották javadalmától.177 — Tóth Ferenc nagytószegi (Heufeld) plébánost178 lemondatták javadalmáról.179 Vuchetich Ferenc ruszkabányai plébánost180 a császári kapitány a 48-as időkben tanúsított magatartásáért elővezettette, és 25-öt akart ráveretni. E botbüntetéstől ugyan megszabadult, de Temesvárra hurcolták, és ott öt hónapra181 lecsukták.182 Nem volt túlzás eszerint Horváth Mihály püspöknek, a szabadságharc későbbi történetírójának állítása: A csanádegyházmegyei papság derekasan kivette részét a szabadságharcból. Az átdolgozó-hagyatékgondozó megjegyzése: Juhász Kálmánnak minden hallgatója emlékezik arra, hogy az egyháztörténelem óráin sokszor sajnálkozott, hogy 1948 óta papi személy histórikus könyvet nem publikálhat. Saját műveiből kiemelten is felsorolta, hogy már kész a csanádmegyei papság 1848/49-es eseményeiről egy könyve. Erről nemcsak élőszóban tett említést. A Csanádvármegyei Könyvtár 43. sz. alatt kiadott, 1947-es keltezésű kötetén (ahol addig JK-nak 10 könyve jelent meg) a belső borítón is megemlíti három sajtórakész műve , 171 Született a nógrádmegyei Szécsényben 1810-ben, kassai megyés pappá szentelték 1831-ben. Átlépett a Csanádi egyházmegyébe 1837-ben. 02 Per sex Terme menses anno 1849 sub custodia militari constitutus erat”. 1850-ben rékasi plébános. Versed apátplébánosként halt meg 1887-ben. K 370. 03 Született Szegeden 1820-ban. Pesten végezte a teológiát 1844-ig. Ekkor prefektus, majd spirituális 1849-ig. O'* Kisjenői káplán 1850-től Tornyán. K 370. szerint kompromittált pap volt. 05 Született Szeged, 1803. Vácott, Pesten és Temesvárott végezte a teológiát, Makón szentelték pappá 1826-ban. 1835-től volt Kisteleken plébános. — Még az 1960-as években is úgy élt emléke Kisteleken és főleg Szeged-Rókuson, mint nagy Pecsovicsnak. 06 A távolléte alatt kirendelt helyettes ezt jegyezte tői: „Initio mensis Augusti 1849 exmissus sum Kistelekinum, ubi mensibus Augusti et sejitembris sub incaptivatione ejatis parochi parochiam administravi”. K 371. — A rókusi kormányhű es „Kossuthos” egymást váltó plébánosokról lásd bővebben Jászai Géza: A szegedi Szent Rókushoz címzett plébánia 100 éves története. Szeged, 1905. 07 K 366. os Született Budán 1800-ban, papszentelés: 1823. Nagytószegen plébánoskodott 1832 óta. 09 Anno 1849 parochiam resignavit. K 371. iso Született a horvátországi Brindelben, 1811. Teológiát Temesvárott tanult, még Lonovics szentelte tol 1835-ben, a püspöki kápolnában. 1838-tóí Ruszkabányán volt plébános. 181 1849 augusztustól dec. 21-ig. 182 Ezután visszatért állomáshelyére, 1884-ben nyugalomba vonult, és 1889-ben halt meg Ruszkabányán. K 371. E jegyzetanyag végére kívánkozik, hogy az egyik főszereplő, aki majdnem áldozata lett egy félreértett fanatizmusnak, Fábry Ignác volt. A Bach-korszakban kinevezték megyéspüspöknek Kassára. Ott meghalt 1867. június 24-én. Nagyon sok csanádi papot menekített meg, mint e fejezetbekben láttuk, Haynau önkényétől, ezért ha élete nem is tartozik a csanádi, hanem inkább a kassai püspökség történetének krónikása alá, de 1852-ig itt élt, és sok jótette miatt megérdemli az utókor háláját. A közismert 1848/49-es szakirodalomhoz új szempontokat nyújt ANpiCS ERZSÉBET: Az egyházi reakció 1848-bßn. (Forradalom és szabadságharc 1848/49. Szikra.) PAMLÉNYI ERVIN: Horváth Mihály. Bp., 1954. RÓZSÁ GYÖRGY—SPIRA GYÖRGY: 48 a kortársak szemével. Budapest, 1973. Kossuth Lajos Összes Munkái XI1-XV. köt. Sajtó alá rendezte SINKOVICS ISTVÁN, BARTA ISTVÁN. Budapest, 1953—1955. 75
