Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)
Juhász Kálmán: A Csanádi egyházmegye 1848/49-ben
ilyeneket:130 Folyamodjanak fölmentésért. Vaskos ügyiratcsomót őriz a Temesvári Levéltár „kompromittált papok” jelzettel.131 Ugyanez történt a többi püspöki székhelyen is. Az önkényuralom egyik első lépése: kényszeríteni az egyházak hatóságait, hogy adják ki a nemzet nagy eseményeiben résztvett papok nevét és működését. Az ilyen anyagokat később összegyűjtötték és iktatókönyvekben kivonatolták. A temesvárit kutatta Kováts Sándor, a századfordulón élt teológiai tanár. Panasza: Az iratok zöme nemcsakhogy eltűnt, de még Consistoriális jegyzőkönyv megfelelő lapjait is kivágták ollóval.132 Meszlényi megírta, hogy kiknek és mikor állt ez érdekében.133 Hogy mégis sikerült ezeket összegyűjteni, az annak is köszönhető, hogy 18 évvel utóbb, a kiegyezéskor, még sok élő tanú volt. Az egyes szabadságharcos papok esetei: Ádám Kristóf rékasi plébánost134 Temesváron állították bíróság elé. Védekezése: „A magyart ismerni kell. Ha megnyertük rokonszenvét, mindent el lehet vele érni, ezért beszéltem a magyarok szájaíze szerint”.135 A szentszék javadalmától megfosztotta136 — Brassay József csatádi pléb.137 fél évig138 volt elzárva.139 140 — Berecz Imre140 haditörvényszék s a szentszék elé került141 — Bobik Gusztáv nagybecskereki káplán142 másfél éven át bűnhődött143 — Bódy Antal karánsebesi esperesplébános144 a szabadságharc után teljes évet bújdosott, majd a püspöki szentszék elé került.145 — Dániel Marcel verseci plébánost Duschek Ede nevű káplánjával elhurcolták Zimonyba, ahol mindkettőt bebörtönözték, a verseci templom elé pedig akasztófát állítottak.146 Fábry vikárius mindent megtett érdekükben.147 * Bizonyos, hogy meghaltak, de nem tudjuk, hogy milyen halálnemben — valószínűleg akasztófán.148 — Gonzecky János mezőhegyesi plébánost149 már egy héttel a világosi I» 1850. ápr. 16. ói „Sacerdotes compromissi". 132 Protocollum Consistorii 1849/50. K 367. 2. jzt. 133 M 250. 134 Nagyszentmiklóson született, Pozsonyban végezte a filozófiát és jogot. Temesvárott a teológiát. Két évig volt segédletkész. majd teológiai tanár. Mielőtt Rékasra került, plébános volt Bogsánban, és Királykegyén (Konigsgnad). 135 Nemcsak képzett, hanem derült kedélyű, bátor fellépésű ember volt. Fogolytársai tanácsot kértek tőle, hogyan segítsenek magukon? Brassaynak ő ajánlotta, hogy öltsön rongyos ruhát, húzzon lukas csizmát, es tetesse magát hülyének. E fogás állítólag sikerült. — Szintén K 367. 136 Kiszabadulása után adminisztrátor lett Kisbecskereken. majd Lieblingen. K 367. 137 Kecskeméten született 1801-ben, papszentelése: 1825. Több helyen volt segédlelkész, 1836 óta Csatádon plébános. 138 1849 okt-től 1850 márc-ig. 139 Fogsága alatt Pap István helyettesítette. 140 Született 1825-ben, ordinálták: 1848. jún. 20. '41 „Anno 1850 purificationes obtinuit tarn a judicio bellico, quam a consistorio”. K 367. 142 Született Bocsáron 1824-ben. pappá 1847. júl. 27. szentelték. 143 „Sine applicatione 1 anno et 6 mensibus”. K 367. 144 Született Szegeden 1804-ben, itt végezte a filozófiát is. Pesten volt teológus, ahol le is doktorált. Fölszentelték 1827-ben. Oravicabányai káplán, majd teol. tanár, aulista. 1831-től plébános Szeged- Rókuson. 1833-tól Karánsebesen. 1849-ben a kormány kinevezte a váradi kerület tankerületi főigazgatójának. K 367. I4Í 1851-ben zichyházi lelkész. 1867—81: Makói prépost-plébános. K 368. 146 K 368. Juhász K. e szavai inkább a káplánra érvényesek. 147 K 368. Dánielt még az 1858-as sematizmus említi, mint aki 1787-ben születvén, akkor rektor volt. 1861-ben már ő sem élt. 148 A temesvári püsp. levt.-ban erre nézve nincsenek adatok. 149 Budán született. Szatmáron szentelték pappá. A Bécsben állomásozó Don Miguel-háziezred tábori lelkésze lett. Mikor Leonhardt tábori püspök gazdag alapítvánnyal nevelőintézetet akart alapítani altisztek és közkatonák gyermekei részére. Gonzeczky kieszközölte, hogy ezt a tervét Magyarországon, Szatmáron vigye keresztül. Ehhez Hám János is jelentős összeggel járult hozzá. Gonzeczky is eljárt Szatmárra, az intézetet a szatmári irgalmasnővérekre bízták, ő pedig az építkezések befejezése után visszatért csapategységéhez. 1842-ben volt ez, utána Olaszországba helyezték, és éppen 48 tavaszán került Mezőhegyesre. E község egyházilag akkor még nem állt a Csanádi püspökök felügyelete alatt. A katonai ménesbirtokon 73
