Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)
Juhász Kálmán: A Csanádi egyházmegye 1848/49-ben
tizedes, őrmester, végül hadnagy lett. A kisbeeskereki, majd facséti csaták után bujdosva kerülte az osztrák hadseregbe való besorozást.54 55 Csermely Sebestyén55 III. éves teológus főhadnagy lett. A harcok megszűntével56 bebörtönözték.57 Hobscha Boldizsár5° Temesvárott jeles eredménnyel végezte a bölcseletet, föl is vették teológiára59 azonban mielőtt hittudományi tanulmányait megkezdte volna, belépett a 3. sz. vörössapkás zászlóaljba, őrmester lett, a temesvár-kisbecskereki csata60 után Mehádiánál küzdött, majd kimenekült Viddinbe.61 Komád József II. éves pázmánita belépett a híres 33-ik zászlóaljba, főhadnagy lett, résztvett a világosi fegyverletételen, ezután lecsukták.62 Nagy Pál szintén a 33. zászlóaljban63 lett tiszthelyettes. Pestre hurcolták, az Újépületben töltött három hónap után besorozták. Elvitték Bécsbe, Prágába, majd Kőniggraetz várába.64 Németh József5 aki szegedi volt, és utóbb segédpüspök és helynök is lett, ezidőszerint másodéves bölcsész-kispap volt.66 Ő Guyon tábornok seregébe lépett, majd résztvett a temesvári csatában.67 Patala Károly másodéves teológus6* egy vadászezredben szolgált. Súlyosan megsebesült, kolerába is esett, már halálhírét is költötték. Ám felgyógyult, és 49 után újból szemináriumi felvételért folyamodott.69 Őrajtuk kívül bebizonyíthatóan honvéd volt még a következő tíz kispap, Csikoss József, Gémesy Károly, Halassy70 Endre, Hildenstab Károly, Konrád József, Kovács Ferenc, Kreuzperger György, Kristóf János, Kürthy Károly7'és Várady András.72 Tévedett Windischgraetz, amikor Pestre történt bevonulásakor73 azt hitte: „A fővárossal együtt meghódította az alföldi rónát, a Dunántúl lankáit, a bérces Felföldet, s az erdélyi hegyvölgyeket.”74 Az elnyomottak vitézül küzdöttek, és egyik diadalt a másik után aratták. Az udvari reakció túlnyomó erejével mégsem bírt az ország. Az ismert eseményeket a világtörténelemből tudjuk: az olmützi nyilatkozat75 Magyar- országot bekebelezi Ausztriába; Kossuth erre kimondatja Magyarország önállóságát és M A fegyverletétel után visszatért kispapnak. 1852-ben szentelték fel. 55 Családi neve Fuchs Sebő. Nákófalván született. 56 Visszatért a papnevelőbe, de csak külső hallgatóként. 57 1850-ben besorozták osztrák katonának, a Corinini-ezredben főhadnagy is lett. Életét mint Torontál vármegye árvaszéki elnöke fejezte be. K 353. 58 Versecen született. 59 1848. júl. 18-án, a következő tanévre. 60 1849. aug. 3. 51 Onnan visszatérve, belépett a szemináriumba, 1852-ben szentelték. K 354. 62 Majd besorozták osztrák katonának, — többévi szolgálat után hazakerült, kinevezték Szeged város kamarásának. TBC-je már 1860-ban sírbavitte. K 353. 63 1848. aug. 13. 64 1849. nov. 1-én betegség címén hazabocsájtották. Dec. 18-án visszavették kispapnak, és 1853-ban szentelték. (Uo.) 65 Született: 1831. ápr. 20. 66 Az 1847/48-as tanévben. 67 Megmenekült az osztrák hadseregbe való besorozástól. Alkalmatlanként bizonytalan időre szabadságolták. Erre visszatért a papneveldébe. Az 1848/49-es tanévben elsőéves teológus, 1854. aug. 24-én nappá szentelték. A püspöki udvarban működött. 1871-ben Csanádi kanonok, 1874-ben felszentelt püspök es püspöki helytartó. 1879-ben választott szkopiai püspök, 1899—1908: apostoli adminisztrátor, a püspöki szék megüresedésekor (1911. máj. 10—28.) káptalani helynök, majd 1916-ban bekövetkezett haláláig újra püspöki helynök. 6« 1847—48-ban. 69 Később az osztrák tisztek bűnténynek minősítették a honvédségbe való önkéntes jelentkezést, ezért Patala így adja elő: „Miután az 1848/49. tanév még nem nyílt meg. néhány hónapig a szegedi esperesplebános vendégszeretetét élveztem. De miután nem akartam tovább terhére lenni, beálltam honvédnek." K 354—355. 70 Halassy eredeti neve Hájek volt. 71 Krünner eredeti nevét pedig Kürthyre magyarosította. 72 K 353. — Mindezeknek később sorsát a lassan nyomdakész „Csanádi onomasztikon” fogja tartalmazni. 73 1849. jan. 5. 74 M 185. 75 1849. ápr. 4., „Oktrojált alkotmány”. 67
