Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)

Barla László: Szentes igazgatása az 1848/49-es forradalomban

csak április 21-én érkezett meg Csákó István százados vezetésével, részben gyalog, részben gőzhajón. Felváltásukra egy lovasszázad ment április 15-én Szegedre.

Ezzel az oly terhes és nehézkes tábori nemzetőri szolgálat véget is ért. A belügyminiszter április elején elrendelte a gazdálkodásban eddig is nélkülözött nemzetőrség hazabocsátását. A honvédség sorállományának gyarapodása és a mozgó nemzetőrség megszervezése lehetővé tette a táborozások megszüntetését.

Az önkéntes, mozgó nemzetőrség eszméje már 1848 augusztusában megszületett, amikor a miniszterelnök elrendelte felállítását, „míg a harc tart.” Ezt Csongrád megyében átmenetileg a 10 hetes nemzetőrséggel helyettesítték. Amikor azonban 1849. január közepén vészteljes hírek érkeztek Szolnok elestéről, s a 4. katonai körzet parancsnoksága Szegedre rendelte Szentesről is az egész nemzetőrséget, a tanács azonnal felállította a mozgó nemzetőrséget, nehogy azok is elmenjenek a kéthetesekkel. Január 17-én Kárász Benjámin főispán kinevezte a szentesi mozgó csapat parancsnokául Beliczay Pál századost, aki eddig a lovas nemzetőrség kapitánya volt. A toborzás gyorsan ment: a 30 ezüstforint jutalom és a zsold csábító volt. A Szentesre kivetett 58 helyett 115 lovas és az előírt 78 gyalogos csapott fel. Nem tudjuk, mikor vetették be őket, valószínű, hogy Szentesről 101 lovas ment a Délvidékre Bene Lajosnak, a Csongrád megyei mozgó nemzetőrség őrnagyának, majd alezredesének vezetésével.27 Az ottani táborozó és mozgó, valamint a környező megyék mozgó nemzetőrségével együtt Perczel Mór honvédseregét támogatták. Haditetteikről alig tudunk valamit. A szentesiek április 28-ára egy mozsárágyút küldtek haza ajándékba, két másikkal együtt Keresztúron zsákmányolták a szerb fölkelőktől. Végigharcolták a szabadságharcot, veszteségeik is voltak, sokan közülük parancsnokukkal együtt beálltak honvédnek.

A Délvidékről kivont katonaság pótlására a kormányzat újabb intézkedéseket tett. A szerb fölkelőktől fenyegetett Bács, Pest, Csongrád és Csanád megyébe és a kiskunsági kerületre szóló megbízatással kiküldte gróf Batthyány Kázmér vezérfőispánt, ő február 21-én elrendelte a 18—30 éves korosztályok mozgó nemzetőrségbe szervezését. A vármegye már január 25-én állandó választmányt jelölt ki a honvédelemmel kapcsolatos ügyek intézésére, ennek szentesi tagjai Szabó Lajos és Szalai János voltak. Összeírták Szentesen is a sorozandókat, a sorozásra azonban nem került sor. (Az egyik összeírt nemzetőr, Vosits Ferenc jegyző felpanaszolta Batthyány Kázmérnak, hogy őt besorozták annak ellenére, hogy beteges, bezzeg a 7 telket bíró, 3000 holdnál többet árendáló, 100 000 Ft ingatlan vagyonú, ép, egészséges, pirospozsgás Jurenák Ede kimaradt.)28 A képviselő-testület nemzetőri bizottmánya — a várható újabb mozgósítás előkészítése céljából — június elején újra összeírta és teljes századokba osztotta a birtokosokból álló nemzetőrséget, a birtoktalanokból pedig népfölkelő századokat alakított. Június 30-án vették a kormány rendeletét a nép fölkelésről, azonnal elrendelték a 16—60 éves férfiak összeírását és a föl fegyverzett nép mozgósítását. Újra Müller Lajos lett a katonai, Boros Sámuel pedig a polgári biztos, a város kormányzását egy bizottmány vette át (Müller Ignác, Dósai Molnár Mihály, Hadzsy György és Pápay József), Csongrád Vármegye Állandó Védbizottmányába Szabó Lajost küldték. Az összeírt 5548 hadra fogható férfi előtt július 4-én felolvasták Szemere Bertalan miniszterelnök levelét a „keresztes hadjáratról”. Erre azonban nem került sor. Július 18-án váratlanul megjelent a tanácsülésen Csány László közlekedésügyi miniszter, és megparancsolta egy zászlóalj talpraállítását a tartaléksereg számára. Á közgyűlés másnap elhatározta, hogy ezt a 16—30 éves korosztályokból fogja besorozni. Uj rendelkezés nem jött, a megvalósítás elmaradt.

27 Névsoruk a 348/1850. sz. tan. iratban.

28 2064/1848. közgy. sz. ir. A Jurenák Ede vagyonára vonatkozó számok túlzottak.

40