Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)

Sz. Bozóki Margit–Szabó József: Nyelvjárási szövegek a szegedi kirajzású vajdasági Temesközből

paprikánk van. Hogy mit csinálunk. Hát ászt mind éggyesivé csipköggyük le a szárát. És akkó valamiké keltettünk csirkéket, és mögvannak azok az inkubátorok, és azogba száríttyuk mög villannyá. Útyhogy az nem ég mög, me | hát van azogba az a hőszabájozó.

(És régön hol szárították?)

— Hát korábban, hát mink ojan nagyon nem... kemöncébe, akik it falun élnek, de mink inkább ... Vöt éggy ojam mellékhejiségünk, ojan kissebb, és oda raktung be eggy olajkájhát | körű póccá, és azokra ja pocokra raktuk rá ja paprikát.

(Szegedön fölfűzve szárítják a házfalánál a napos oldalon.)

— Nem, nem. Mink észt így jónak tanátuk, nagyon jónak tanátuk. Jó is vót ez, de mivehogy most ijen olajszűke van, akkó inkább a villarra möntünk rá, az inkubátorokat hasznájjuk.

(Csipödni az egész család összegyűlik?)

— Az egész család mög a szomszédok is, aki | csak ojan, hogy — gondolom — kint nem nagyon tud dógozni, akkó hát ádgyünnek, segítenek eggy-éty kicsit. Asztán az én uram mög ászt traktorrá visszasegíti vagy valahogy vagy valamennyicske kis órabért adunk neki, me hát vannak mindig ojan rászorulók, akik | hogy az is elég neki.

(Utána mit kell még vele tenni?)

— Hát elárúsítani, ami a legnehezebb.

(De őrölni, darálni ...)

— Persze, őröni. Észt mind mink csinájjuk.

(Itthon ?)

— Ithon, ithon. Tavaj tizenhat mázsa őrőt paprikánk lőtt. Ászt mind a férjem őrőte mög.

(Egész télön?)

— Hát majnem egész télön. Útyhogy mán, mán belenyút januárba, mire készek lőttünk vele. Csak most ugye hogy ijen | változatos a hejzet, hát nagyon nehéz elanni.

(Szerződésük nincs valamilyen vállalattal?)

295