Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)

Sz. Bozóki Margit–Szabó József: Nyelvjárási szövegek a szegedi kirajzású vajdasági Temesközből

— Hát ősszel asztám mikó má kész vót a szüretölés, akkor újbúi ugye mökkapáták, hogy szép tiszta lögyön, és akkó asztám betakarták télire. Möntek. Vót, aki lóval húszták az ekét. A ló húszta az ekét, és akkó úgy összedopta ja fődet, és akkó utána mög möntek, és kapává még beigazították. Asztám mikor kész vót a szüretölés, és véletlenül maratt el szöllő, akkó gyüttek szüretőni vagy böngészni, akinek nem vót szöllője. És akkó asztat leszötték, és elvitték. De vótak rajta ojan kis régi, ojan — hogy is mongyam —, aki későbben gyüt ki, és akkó az má nem vót jó. Asztat monták, hogy egrös. És akkó asztat othatyták rajta a szöllőtőkén, és akkó az ottan ékorhódott.

(Még milyen munka volt ősszel a szőlőben?)

Elmondta: Piri Mária, 69 éves.

Egyházaskér, 1992 májusában A magnetofonfölvételt Szabó József készítette.

AZ ARATÁSRÓL

(Hogyan készülődtek az aratáshoz?)

— Elsőbb | mikó kezdődött, hogy majd léssz az aratás, akkor ithon az embörök kalapáták a kaszát, készítették a szerszámokat. Az asszonyok készítőitek éty kis jobb önnivalót. Akkor a sarlót, akkó a vizet. Egy nagy balomba vizet vittünk, és asztán kocsival vagy vót úgy, hogy gyalog möntünk, mer nem vót, amive mönnyünk, gyalog möntünk. Hátunkra vöttük a kaszát, gerebjét, a férfiak, az asszonyok mög a kosztot, és asztán, mikó kiértünk — nagyon korán főkétünk —, kimöntünk két órakó mán. Akkó íty típtük föl a búzát, és abbú csinátuk a kötelet.

(Hogyan történt a kötél csinálása ?)

— Égy marékkai fővöttünk, íty kettőbe vöttük, és asztán összetöttük, és így összekötöttük csomóra. És akkor asztán itten nálunk vót mindég oan kissep kislány vaty kisfiú, azok terítötték el a kötelet. És asztán a nők vagy az asszonyok azok mög rakták | bele a markot. Akkó a második kaszás | gyütt utánna, és asztán a második marokverő ászt töt mék hozzá. És akkó vót éggy embör, aki asztad bekötötte. Mikó esz készen vót mindönféle, akkó még elsőb vót ebéd is. Mikó odaért az ebédidő, akkó mögebédöltünk szépen. Mökpihentünk éty kicsit, akkó | még akkó vót vágnivaló. Akkó estefele, mikó má kezdött a nap úgy lémönni, akkó összehortuk szépen úty sorba a kévéket, és asztán a férfiak, az embörök azok rakták össze körözbe.

(Az hogyan történt?)

— Úgy, hogy alú töttek éty kévét, utánna kettőt érü, kettőt áru. Útyhoty tizennyóc kéve mond bele, a tetejire mönt éggy | a tizennyócadik, az vót a papkéve. És asztán lékötöszték, hogy né vigye el a szél. És asztán fölkaparták. Vótak ojan nagy gereblék. És fölkaparták azok az asszonyok mög | mink szépen összeszöttük asztat a kaparékot.

292