Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)
Dáczer Károly: Válogatott részletek a kincstári dohánykertészségek 1843–44-es telepítésének eredeti dokumentumaiból
Ha ezt a területet 12 kát. holdas parcellákra osztanánk, akkor ott kb. 2777 család telepedne le, és ugyanannyi ház jönne létre; ezekhez az építési anyagot oda kellene szállítani, hacsak nem használnak ki nem égetett téglát, melyet a telepesek maguk állítanak elő. Ezenkívül azonban minden parcellának34 kapnia kellene egy szárítópajtát is a levelek szárítására, és ehhez az épületfát oda kellene szállítani. Egyes uradalmak az új telepeseknek ezekhez az épületekhez a szükséges anyagot ingyenesen adják, mások a költségeket fokozatosan megtéríttetik, ismét mások a szerződések ratifikálásánál oda hatnak, hogy ezeket a kiadásokat a szerződő fokozatos vissz-elszámolások ellenében térítse meg. Ha e kolóniák jövőjébe vetünk egy pillantást, ez attól fog függni, milyen módon gazdálkodnak szántóikon. Ha a telepesek, amint azt több termesztő teszi a Bánátban, szántóik legnagyobb részét dohánnyal ültetik be, akkor gyakran lesznek ugyan nagy pénzbeli bevételeik, rossz esztendőkben azonban nagyfokú nincstelenségbe kerülnek, mert akkor a szükséges kenyeret drága pénzen vásárolják meg, és ezért jelentős nagyságú előlegeket kell felvenniök, és az újonnan feltört földek évről-évre kevesebb termést fognak adni, minthogy a földeket nem trágyázzák. Ha egyidejűleg gabonát és takarmányt is termelnek, és megfelelő állatállományt tartanak, akkor a földeket váltani és trágyázni fogják tudni, különösen, ha lassanként letérnek arról a szokásukról, hogy a trágyát eltüzelik. Ebben az esetben a dohány- termesztés segítője lesz a gabonatermesztésnek, minthogy ennek során a földeket megtisztítják a gaztól, és a termelőnek akkor is biztosít pénzbeli jövedelmet, ha a gabona nem sikerül. Ilyen körülmények között ez a művelési ágazat folyamatosan fennállhatna, vagy nehézség nélkül mással volna felcserélhető, ha amint az nem valószínű, a dohánytermesztés kevésbé válnék jövedelmezővé. A dohányappaldónak ebből mindenekelőtt az az előnye származnék, hogy szükségletének egy része fedezve volna, és nem függne egyes személyek machinációitól, akik 25 év óta nem az Appaldó érdekében dolgoztak vele együtt, és a jövőben sem egykönnyen fogják ezt tenni, minthogy a magas állami igazgatás magánszemélyekkel nagyon hosszú időtartamra nem köthet szerződéseket, és ezeknek inkább a pillanatnyi előnyre kell tekintettel lenniök, mint a maradandóra. Ezenkívül pedig a cs. és kir. Appaldó igazgatóságának ily módon lehetősége nyílik arra, hogy a dohányáraknak mind az új telepeken, mind az ország többi részében történő fokozatos emelése vagy csökkentése útján ezt a kultúrát a fogyasztásnak megfelelően oly módon szabályozza, hogy ne egykönnyen keletkezhessék hiány vagy fölösleg. Végezetül pedig a magas állami igazgatás az igazságos és jogos alapelveken nyugvó szerződésekkel — melyeket becsületesen végre is hajtanak — hasonló eljárásra szoríthatná a többi földbirtokost, ültetvényest és üzletembert, és akkor majd a magyar dohány, a Zollverein-államokban35 fennálló magas vámok ellenére, külföldön olyan keresett lesz, amilyennek minősége alapján lennie kellene; jelenleg azonban nem az, mert az áru ritkán van becsületesen csomózva és bálázva. 34 Parcella: telekrész, házhely, mezőgazdaságilag értékesíthető kis folddarab. Itt a kertésztelek (numerus) fogalmával azonos. 35 Zollverein: Poroszország vezetésével a német államok többségének vámszövetsége. A német szövetség hegemóniájáért küzdő Poroszország eszköze Ausztriával szemben. 1834-ben alakult, 1871-ben az egyseges Németország megteremtésekor megszűnt. 217
