Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)
Dáczer Károly: Válogatott részletek a kincstári dohánykertészségek 1843–44-es telepítésének eredeti dokumentumaiból
Az 1836 és 1841 közötti esztendőkben a Magyarországon szervezett négy bizottság összesen 1,483 702,35 mázsa32 dohánylevelet vett át, ezenkívül Sina báró a két utóbbi esztendőben még mintegy 100 000 mázsát szállított, úgyhogy a cs. és kir. Appaldó által felvásárolt mennyiség — nem számítva a finom magyar kerti leveleket és a sarjúdohányt — mintegy 1,600 000 mázsa lehet. Az évi átlag ezek szerint 266 666 mázsa. Ezen idő alatt Torino, Nápoly, Németország és Róma dohánnyal történő ellátása olyan volt, mint azelőtt, 1839 óta azonban ehhez tetemes vásárlások jöttek Francia- ország részére, s ezek, ha emlékezetem nem csal, 140 000 mázsára rúgnak, leszámítva azt a mennyiséget, melyet 1842-ben Wodianer szállított Franciaországba. A cs. és kir. dohánygyárak az említett dohánylevelekből évente mintegy 220 000 mázsát használnak fel, és a felhasznált mennyiség évente kb. 6000 mázsával növekszik. Minthogy pedig a francia kormány legutóbbi versenykiírása szerint a jövedék évente 60—70 ezer mázsát használ fel, ha a magyar dohánylevelek beszerzése nem kerül drágábba, mint más országokban, már jelenleg is mintegy 20—30 000 mázsás hiány mutatkozik: minthogy pedig a dohányfogyasztás az egész világon emelkedik, ez a hiány egyre növekszik majd. Ennélfogva, ha el akarjuk érni, hogy a cs. és kir. dohányappaldó szükséglete rendszeresen fedezhető legyen, és ne kelljen lemondani arról az előnyről, melyet a királyság számára az idegen országokba történő, az utóbbi időben megemelt szállítások jelentenek, szükségképpen emelni kell a dohánytermelést, hogy az árak még kifizetődők maradjanak ugyan, de ne is emelkedjenek olyan magasra, hogy a más országokból történő beszerzés az eddigi vásárlók számára előnyösebbnek bizonyuljon. Kívánatosnak lehetne ezért tartani, hogy a dohánytermesztést a cs. és kir. Monarchia más tartományaiban is bevezessék, illetve kiterjesszék ott, ahol már folyik; ez ellen azonban több aggály is felmerül. Egyrészt nehezen egyeztethető össze a dohánytermelés az ésszerű mezőgazdaság alapelveivel a sűrűn lakott országokban (tartományokban), melyekben nincsenek művelésbe nem vont területek. Eltekintve attól, hogy ez a növény a talajt erősen kizsarolja, utána, mint kereskedelmi növény után semmiféle maradék nem marad, melyet trágyaként ismét a földbe lehetne juttatni; dohány ennélfogva csakis ott termelhető előnyösen, ahol nagy még műveletlen területek állnak rendelkezésre, és ahol a feltalaj plyan gazdag, hogy hosszú éveken át trágyázás nélkül is gazdag termést ad, mint ez például Magyarországon van és még sokáig lesz is, minthogy itt a nagy folyók áradásai fokozzák a föld termékenységét. Azonkívül a dohánytermesztésnek az appaldó- országokba történő kiterjesztése, illetve bevezetése szükségszerűen azzal a következménnyel jár, hogy a kész termékek eladása csökken, minthogy semmilyen eszköz nem bizonyult megfelelőnek ahhoz, hogy a termelőt visszatartsa terméke élvezetétől, amellett, hogy ezek az eszközök nyomasztóak voltak, kivitelezésükben a legnagyobb mértékben kellemetlenek, és a hatóság számára költségesek. 32 Mázsa: bécsi mázsa értendő. 1 bécsi mázsa 56,006 kg. Továbbiakban is mázsa kiíráskor bécsi mázsa értendő. A megkülönböztatés kedvéért a métermázsát vagy kiírjuk, vagy q-val jelöljük. 215
