Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)
Sebestyén István: Csongrád város levéltárának története
* A képviselő-testület az elöljáróság leghozzáértőbb alkalmazottait jelölte ki e munka elvégzésére. A tényleges cselekvés előtt az illetékesek számos helyről kértek segítséget, tanácsot a lehető legjobb lebonyolítás érdekében. Ezt, ilyen-olyan okok miatt, nem kapták meg. A fővárosi levéltár igen sokoldalú mondhatni kínosan pontos útmutatása, nem volt igazán alkalmazható egy csongrádi szintű, és állapotú levéltári környezetben. A helybéliek nyilván azért is maradtak a »kecskeméti szisztéma« mellett. Bizonyos, hogy a munka során bekövetkeztek rossz döntések: bezúzásra ítéltek olyan iratokat, amelyek az utókor számára fontos adatokat őriztek. Ez sajnálatos körülmény, amelyet utólag nem lehet korrigálni. De történelmi előzményekből arra lehet következtetni, hogy a hiányok egy része talán még az 1849-es hadiesemények nyomán keletkezett, amelyek — nem lehetetlen —, sokkal jelentősebbek voltak, mint az 1948-as selejtezés okozta károk. Persze az 1948-ban elkövetett hibák felelőssége alól nem vonhatók ki a selejtezési bizottság tagjai. De látszik, hogy munkájukat nem könnyelműen végezték; ismereteik és tehetségük határáig, a lehető leglelkiismeretesebben dolgoztak. Ezért az eddigi egysíkú elmarasztalás terhét le kell emelni emlékükről. Kevésbé menthetők a város ez ügyben érintett vezetői, akik éberebb ellenőrzés révén elérhették volna, hogy a selejtezés alá vett iratanyagban még ekkora károsodás se keletkezzék. Az a körülmény sem vet rájuk jó fényt, hogy a selejtezést követő két évben a levéltár megmaradt iratai további rendezésére és biztonságának növelésére nem fordítottak kellő figyelmet. A LEVÉLTÁR HELYZETÉNEK 1950-BEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSAI Az 1950. évi XXIX. sz. törvényerejű rendelet a megváltozott társadalmi, gazdasági alapokon szervezte meg a magyar levéltárügyet. A törvényerejű rendelet leglényegesebb intézkedése a levéltárügy központosítása volt. A megyei és városi levéltárak közlevéltárakként állami kezelésbe kerültek. Az Országos Levéltárral együtt egységes levéltári hálózattá alakultak. A változások a következőképpen bonyolódtak Csongrádon: 1950. augusztus 16-án születik meg a Csongrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának 1610-15/111.a. 1950. sz. határozata, mely a III. Igazgatási Osztály közvetítésével jut el a megcélzott szervekhez. A határozat tárgyát, a járási és városi tanácsok felállítása folytán, a levéltárakban és irattárakban létrejött változások adják. Ez a döntés utasítja dr. Páhi Ferencet, a Szentesen székelő Csongrád Megyei Levéltár igazgatóját, hogy Szentes, Hódmezővásárhely városok, valamint a szentesi és csongrádi járási irat-, és levéltárak mellett vizsgálja meg Csongrád város irat- és levéltárának állapotát is.51 E vizsgálat tapasztalata adja majd a további intézkedések alapját. Dr. Páhi augusztus 26-án lép az ügyben. Dr. Molnár István, a csongrádi tanács végrehajtó bizottsági titkára és Dolovai Lajos irat- és levéltárkezelő társaságában a következőket állapítja meg: a levéltár a pincében van elhelyezve, anyaga 160 iratfolyóméter terjedelmű. Az iratoknak a pince kövezetén elhelyezett része erősen rothad, és a teljes megsemmisülésnek van kitéve. Az anyag rendezetlen, a levéltár kezelőjének egyéb feladatai is vannak, az iratok rendezésére nincs ideje. Megállapítást nyert, hogy a megszűnt szervek irattárai a levéltárba nem kerültek be. A bizottság megállapította, hogy az észrevételezett hibák megszüntetése érdekében a tanács végrehajtó bizottságának intézkednie kell.52 51 CsvLR. XXII. 4. 161-1/1950. Polg. Uo. 198
