Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)
Sebestyén István: Csongrád város levéltárának története
körülmény feltételezett egy olyan tárgyi, dologi téren megjavult infrastruktúrát, amellyel a város 1923-ban nem rendelkezett. Sürgetővé vált egy korszerű városháza építése a régi községháza helyett. Az ügy azonban nem ment gyorsan, de visszavisszatérő nekirugaszkodások után 1934-ben, dr. Piroska János polgármestersége idején, sor került rá.21 Az új objektumban az irattárat nem, de a levéltárat a pincében helyezték el egy meszelt helyiségben, ahol a falak és a padozat is téglából volt. A helyiség nem volt kellően száraz; villanyvilágítást és utcára nyíló vasablakokat kapott. A benne lévő 2 m magas — faanyagú — iratállványokon 233 állványméter iratanyag volt elhelyezve kötegekben, iktatószám szerint. Az anyaghoz nem volt leltár.22 Az irományokat az irattárnok kezelte. AZ IRATTÁR ÉS A LEVÉLTÁR MÁSODIK VILÁGHÁBORÚS SORSA A bevezetőben jeleztük, hogy egy bizonyos időszak tárgyalása során — a levéltár mellett — figyelmet fordítunk Csongrád kormányzatának irattárára is. Ez az időszak a második világégés. A háborús események városig jutásának hatására, 1944. október 7—8-ára elrendelték a város részleges anyagi kiürítését.23 Az intézkedés az önkormányzat ingóságainak egy részére vonatkozott. Érintette az irattár legfontosabbnak tartott iratféleségeit is. Ezeknek az elmenekítése — 1944. október 7-én hajnalban — megtörtént. A levéltári anyagot — kivéve a raktári segédleteket és a várost érintő különböző szerződéseket — helyben hagyták. Hogy miért így történt, arra vonatkozóan a forrásokban eddig nem sikerült nyomot találni. Az irattári anyagon túl az elöljáróság egyes hivatalainak az ügyforgalomban lévő iratait is a megóvandó anyagok közé sorolták. Nyolc lófogaton hat vagy nyolc ládát indítottak nyugat felé október 7-én. A ládák mellett kimaradt helyen takarmányt, élelmiszert helyeztek el. A ládák súlya egyenként mintegy 1 — 1,5 q volt. Az önkormányzat következő ügyosztályairól szedték össze a különleges szállítmány anyagát: 1. polgármesteri hivatal, 2. jegyzői hivatal, 3. adóhivatal, 4. pénztár, 5. anyakönyvi hivatal, 6. az irattár. A fogat-konvoj hivatalos kísérője Oláh József (Csongrád, Réti János u. 14. sz.) városgazdának kinevezett tűzoltó volt.24 A ládákat, nyílt polgármesteri rendelet birtokában, a Tolna megyei Dombóvárra vitette. A település a keleti országrészből menekültekkel zsúfolt volt, emiatt annak területére nem engedték be őket. A Dombóvártól északra fekvő, de még mindig a Tolna megyében lévő Szakcs községbe irányították fogataikat. Úgy tűnik, hogy az elképzelés a dombóvári hatóságoktól származott, mert noha ez időben a nevezett községben volt elszállásolva az evakuált csongrádi tűzoltóság és rendőrség is, a város iratanyaga ott csak egy ideig — azaz november 1-ig — maradt. Az elhelyezés ideiglenességét érzékelni lehet abból a körülményből, hogy a község háború utáni polgármestere már nem tudta az eseményeket oly pontosan rekonstruálni, hogy a csongrádi tűzoltó, és rendőrségi személyi állomány mellett az iratokról is tudjon.25 November 1-én dr. Herke László polgármester, Rácz János tűzoltóparancsnok útján, táviratilag értesítette Oláh Józsefet, hogy az iratokkal azonnal menjenek 21 EXTHRDE TIBOR: Mozaikok... 1979. 255. old. 22 CsvLR. XXII. 4. 11602/1947. Folg. 23 CsvI.R. XXII. 4. 2049/1947. I'olg. 24 Uo. 25 Uo. és XXII. 4. 6481/1945. Folg. 191
