Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)
Ruszoly József: Nemzeti bizottságok és önkormányzatok Csanád–Arad–Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék intézménytörténetéhez (1944. szeptember–1945. május)
folyamatban van. Ez idő szerint a makói államrendőrség politikai osztályán őrizetben vagyok.” A battonyai és a torontáli (kiszombori) járási főjegyzői helyre senki nem nyújtott be pályázatot. Igaz, ez utóbbira nem is volt kiírva; föltehetően azért, mert a csak behelyettesített Szeles Antal vármegyei irodatisztnek nem volt meg a szükséges képesítése. Az alispán ezért is tűzette a közgyűlés napirendjére a képesítés alól való mentesítésére való fölterjesztést.220 Az 1910-i születésű dr. Kristóf Árpád egyetemi fogalmazó, főiskolai titkár egyszerre több (főjegyzői, árvaszéki elnöki s ülnöki, aljegyzői, központi járási főjegyzői) álláshelyre is pályázott.221 Jegyzőkönyv hiányában csak az alispáni iratok között fönnmaradt tárgysorozatból és a Makói Népújságból tájékozódhatunk a törvényhatósági bizottság május 24-ei, második üléséről. Előbb az igazoló választmányt választották meg, majd az 1030/1945. ME sz. rendelet értelmében újraválasztották a kisgyűlést és a közigazgatási bizottságot; megszüntethették „a politikai pártmegbízottak működését”, így az ötös bizottságét is. Páll Endre alispán méltatta — talán utoljára — Könyves-Kolonics József áldozat- vállalását, akinek városparancsnoki tevékenységét, valamint Kiss Imre és Burunkai Sándor érdemeit jegyzőkönyvben rögzítették az utókornak... A választások eredményeként az addigi behelyettesített Páll Endre alispán, Fodor Sándor főjegyző, Édenburg Andor tiszti főügyész, Návay Zoltán árvaszéki elnök, Makláry Klekner Pál árvaszéki ülnök, Doborházi Elemér pedig vármegyei aljegyző lett. Vita után levették a napirendől a vármegyei másodfőjegyzői és a járási főjegyzői álláshelyek betöltését. E kérdés az év további két (július 3-ai és október 8-ai) közgyűlésén sem került szóba. A kívülről pályázók — köztük Görög László — reményei így nem teljesülhettek. A régi vármegyének az új rendszerbe beilleszkedő tisztviselői a helyükön maradtak.222 Hogy a végeken persze már egészen más erők munkáltak, s nem a Görög László- féle kipróbált demokraták, hanem a politikai rendőrség, arra a főispáni elnöki iratok egyik bizalmas darabja figyelmeztet. Nagy Zoltán május 30-án táviratban közölte Miklós Béla miniszterelnökkel s Erdei Ferenc belügyminiszterrel, hogy Vertán Endre igazolt helyettes járási főjegyzőt és Reibel Mihály plébánost az eleki rendőrség javaslatára a volksbundistákkal együtt „orosz rendőri közegek” letartóztatták, s Budapestre szállították, holott magatartásuk közismerten Volksbund-ellenes volt. Szabadonbocsátásukat kérte.223 Mindhiába. * * * 16. Az 1030/1945. ME sz. rendelet jelentős lépés közigazgatási szervezetünk újjászervezésének folyamatában: a közigazgatás demokratikus újjászervezésének lezárását jelentette. Több szerző, így Balázs Béla is negatívan foglal állást a rendelettel kapcsolatban. Álláspontjuk nyilvánvalóan abból a egyoldalú szemléletből következik, melyre már a bevezetésben utaltam. Kétségtelen, hogy e rendelet következménye a nemzeti bizottságok munkájának visszaszorulása lett. Ugyanakkor számos olyan rendelkezést is tartalmazott, melyek a közigazgatás demokratizálásának jogszabályban rögzített első megnyilvánulásai voltak. 220 CSML Csanád vm. alisp. ir. 12X9/1945. Az 1945. május 24-ei közgyűlés 12. lárgysorozati pontja: az ügyiratot nem találni. 221 CSML Csanád vm. főisp. ir. 710/1945. VO. u<>. 3/1945. (XI 1/1945.) Csatiad vm. főisp. ein. ir. 9/1945. 222 CSML Csanád vm. alisp ir. 12X9/1945.: I)r. Páll l'.ndre lett az alispán, dr. Fodor Sándor a vármegyei főjegyző és dr. Hdenburg Andor a főügyész. Makói Népújság, 1945. máj. 25. 223 CSML Csanád vm. főisp. cin. ir. 2/l§45. 158
