Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)
Ruszoly József: Nemzeti bizottságok és önkormányzatok Csanád–Arad–Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék intézménytörténetéhez (1944. szeptember–1945. május)
A főispán maga a CSNB előtt január 27-én tette le a hivatali esküt, ami azt mutatja, hogy a CSNB ebben a jogkörében ideiglenesen helyettesítette a törvény- hatósági bizottságot is. A főispán mint a kormány kinevezett szerve tevékenykedett, elsősorban a kormány és az alispán közötti kapcsolatot tartotta. Ellenőrizte a megye összes önkormányzati, állami és érdekképviseleti szervét, sőt a nemzeti bizottságokat is. így pl. jóváhagyta a Vármegyei Gazdasági Egyesületnek — a Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kamara megyei intézményének — működését. Több nemzeti bizottság neki is bejelentette megalakulását. Egyetlen esetben fordult elő, hogy nemzeti bizottsági határozatot hatályon kívül helyezett. Sokan fordultak a főispánhoz panasszal, ezek az ügyek azonban hatásköri okból legtöbbször átkerültek az alispánhoz vagy a CSNB-hez. A főispán hozta létre a hivatalos kapcsolatot az illetékes szovjet szervek — később a Szövetséges Ellenőrző Bizottság — és a megyei szervek között. A főispán — bár kezdeményezte — közvetlenül nem avatkozott be a közigazgatás újjászervezésébe, csupán közvetítette a kormány és a miniszterek rendeletéit, serkentve gyors végrehajtásukat. A főispán közellátási kormánybiztosként irányította és ellenőrizte a megye közellátásának megoldását, élesztette a Nemzeti Segély mozgalmat, szervezte a Budapestre irányuló élelmiszer-szállításokat. A megye első és legfőbb egyedi szerve a törvényhatósági bizottság megalakításáig az alispán volt, akit tevékenységében az ötös bizottság támogatott. Az alispán és a CSNB között a közigazgatás újjászervezésének időszakában lényeges összeütközésre nem került sor. Ezt azért hangsúlyozom, mert az ország más megyéiben volt példa, hogy megyei szinten is összeütköztek a népi erők és a közigazgatás régi tisztviselői. Itt mindkét fél igyekezett közeledni a másikhoz: az alispán intézkedései tartalmilag az új kor szellemét tükrözték, a CSNB pedig határozataiban igyekezett betartani a formailag ugyan régi, de tartalmában új és demokratikus törvényességet. Az alispán fontosabb döntéseit bejelentette a nemzeti bizottságnak213, a jelentősebb rendeleteket is közölte, hogy megvalósításukat a CSNB is szorgalmazza. (Ez történt pl. a termelési bizottságok megalakítása ügyében.) A községi nemzeti bizottságok határozatai elleni föllebbezéseket az alispán minden esetben átadta a CSNB-nek. A nemzeti bizottság hasonlóképpen megküldte minden olyan határozatát, amely valamely kapcsolatban is volt a közigazgatással. Nem mondható ilyen harmonikusnak az a kapcsolat, mely a makói rendőrség és a megyei közigazgatás között a rendőrségi szervezet ideiglenes rendezése előtt kialakult. A február 8-ai határozat szerint az alispán a battonyai főszolgabíró kérésének tett eleget, amikor figyelmeztette a rendőrparancsnokot, hogy a battonyai rendőrbiztossal ne rendelkezzék, megkereséseit a főszolgabíróhoz intézze, hogy neki megfelelő ellenőrzése legyen az alárendelt rendőrség fölött.214 12. A 14/1945. ME sz. rendelet értelmében meg kellett alakítani a megyei önkormányzat legfőbb szervét: a törvényhatósági bizottságot és albizottságait. Február 1-jén a főispán által összehívott pártközi értekezlet után határozta el a CSNB az önkormányzati szerveknek, köztük a törvényhatósági bizottságnak megalakítását. Miként a községekben, megyei szinten is paritásos alapon jött létre. A megállapodás szerint a 213 CSML CSNB 190/1945. Az 1945. május 9-ei jkv. szerint az alispán megállapította, hogy a torontáli járásban a szovjet katonai parancsnokság által megbízott h. főszolgabírónak, Banda Mihálynak a parancsnokság távoztával megszűnt e megbízatása. A CSNB ezt tudomásul vette. 214 . CSML Csanád vm. alisp. ir. 603/1945. 152
