Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)
Ruszoly József: Nemzeti bizottságok és önkormányzatok Csanád–Arad–Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék intézménytörténetéhez (1944. szeptember–1945. május)
a problémát a PDP szervezői: föloszlatták önmagukat, s átalakultak szociáldemokrata pártszervezetté. A 14/1945. ME sz. rendelet és az általánosan kialakult gyakorlat szerint is a nemzeti bizottságokban csak a pártok és a szakszervezetek képviseltethették magukat. Ez az általános elv azonban néhány helyen módosult. Érdekes pl. a februárban alakult mezőhegyesi nemzeti bizottság összetétele134: az MKP-t négyen, az iparos szakszervezetet és a földmunkás szakszervezetet ketten-ketten képviselték, ugyanakkor az állami ménesbirtokot, a Szeged-Csanádi Vasutat és a cukorgyárat is bevonták egy-egy képviselővel a bizottság munkájába. E bizottság később átalakult; helyet kapott benne a Szellemi Munkások Szakszervezete és a Madisz is.135 Az iparosok is külön akarták magukat képviseltetni a nemzeti bizottságokban. A Csanádpalota és Vidéke Ipartestület pl. kérte a fölvételét mind a nagylaki, mind a csanádpalotai nemztei bizottságba. Kérelmüket mindkét bizottság elutasította.136 A Kaszaperi Nemzeti bizottságban rövid ideig részt vettek az iparosság és a helyi HONSZ-tíók képviselői is.137 A megyében egyedülálló a Medgyesbodzási Nemzeti Bizottság: ebben a helyi plébános is részt vett.138 A nemzetiségek külön képviseletére egyetlen példa a battonyai. Ahol is a pártok delegátusai január 17-én abban állapodtak meg, hogy „a helybeli szerb és román népet is egy-egy taggal bevonják] a nemzeti bizottságba”.139 További részletezés helyett az alábbi táblázatot készítettem a megye 12 nemzeti bizottságának az alakuló jegyzőkönyvek szerint összetételéről. A község MKP NPP Szaksz. SZDP FKgP Egyéb Almáskamarás 55Csanádpalota 333Csanádpalota 232 2 Dombiratos 333Elek 212Kaszaper 322Kevermes 12 l 1Kunágota 232Mezőhegyes 443 Mezőkovácsháza 333 3' Nagykopáncs 2 2 22E táblázatból kitűnik, hogy a nemzeti bizottságok megalakulása idején tulajdonképpen csak az MKP és az FKgP állott egymással szemben. E két párt erőviszonya határozta meg, hogy a testület mennyiben tudta betölteni feladatát. A kommunisták a szakszervezeti képviselők támogatását élvezték, így a legtöbb községben vezető szerepet játszottak. Némely nemzeti bizottságban a kisgazdák mégis fölénybe jutottak; néhol az elnöki pozíciókat is megszerezték. A Nagykopáncsi Nemzeti Bizottság kisgazdapárti elnöke fékezte is a bizottság tevékenységét, minthogy 134 BML Battonyai főszolgabírói ir. 130/1945. — M. TÓTH ERZSÉBET szerint már januárban megalakult (75—76.). ős BML Mezőhegyesi NB 1945. ápr. 12-ei jkv. 136 CSML (Mf) Nagylaki NB 1945. ápr. 2-ai jkv. 137 BML Kaszaperi NB 1945. jan 20—28-ai jkv. 13» BMLMetigyest,oll?ási NB 10/1945. 139 TAKACS LÁSZLÓ (1975) 333. 140
