Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)

Ruszoly József: Nemzeti bizottságok és önkormányzatok Csanád–Arad–Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék intézménytörténetéhez (1944. szeptember–1945. május)

Bizottság határozatait visszakültlve 1945. február 16-án elvi jellegű határozatban mondta ki, hogy a „jövőben csakis olyan kérdésekkel forduljanak a Csanádvármegyei Nemzeti Bizottsághoz, melyet saját hatáskörükben nem tudnak eldönteni”.125

(2) A helyi bizottságok jogszabálysértő, vagy a nemzeti bizottságok gyakorlatával („szokásjoggal”) ellentétes határozatait a sértett fél panaszára módosította, megváltoztatta vagy hatályon kívül helyezte, és utasította őket új, helyes határozat meghozatalára.

6. A községi nemzeti bizottságok megalakulása viszonylag korán megkezdődött, az első nemzeti bizottságok a vármegyei nemzeti bizottsággal egyidejűleg alakultak meg.

Kaszaperen a helybeli szakszervezet, a kisgazdapárt és a kommunisták együttes ülésén már 1945. január 7-én összeült a „községi képviselő-testületet helyettesítő nemzeti bizottság”, a község lakói személyi és vagyonbiztonságának megőrzésére, valamint a lakosság tüzelőanyaggal való ellátására.12° A 14/1945. ME sz. rendeletről csak később szereztek tudomást, és akkor elhatározták, hogy „a községi képviselő- testületnek a kormány rendeletére való újjáalakításáig a nemzeti bizottság fogja intézni és irányítani a község ügyeit”.127

A legtöbb községben azonban csak később alakultak meg e bizottságok. Általános, hogy megalakulásukat szinte mindenhol a kommunisták kezdeményezték. A pártok, mindenekelőtt a kommunista és a kisgazdapárt között már a megalakuláskor is lényeges nézeteltérések mutatkoztak. Csanádapácán pl., ahol ugyancsak kommunista kezdeményezésre alakult meg a bizottság, hosszú egyezkedés folyt a kisgazdapártiakkal. Az FKgP-nak az volt az „óhaja, hogy a szakszervezetbe [nekik] — holott nincsenek beszervezve — egy tagot biztosítsanak”.128 A helyzet ugyanis úgy alakult, hogy a szakszervezet 3 képviselője szintén kommunista volt. Ez természetes is, hiszen az akkori földmunkás szakszervezet elsősorban az agrárproletárokat és a kisparasztokat tömörítette. A kommunisták nem engedtek a kisgazdapárti követelésnek, így ők csak februárban csatlakoztak a Csanádapácai Nemzeti Bizottsághoz.129

Kevermesen és még néhány községben az elöljáróság hívta össze a bizottságot, a három párt és a két szakszervezet egy-egy küldöttét. A megalakulási jegyzőkönyvet is a községi bíró, a törvénybíró meg a pénztárnok írták alá.130 Később újjáalakult bizottság; március 9-étől egyedüli volt a megyében, amely befogadta tagjai közé a Polgári Demokrata Párt 3 képviselőjét is.131

Makón PDP-szervezet nem alakult, néhány községben azonban mégis létrehozták. Vita támadt a Mezőkovácsházi Nemzeti Bizottságban is. Itt ugyanis sem az MKP, sem az FKgP helyi szervezete nem ismerte el a PDP szervezetét, mivel a „megnevezett párt vezetősége a múltban [...] demokrata- és népellenes magatartást tanúsított”.132 Az ügy a főszolgabíróhoz, majd a CSNB-hez került; megyei utasításra átmenetileg elismerték ugyan a PDP-t, márciusban mégis „törvényen kívül” helyezték, mert egyik vezetőjéről kiderült, hogy anyagilag támogatta a nyilasokat.133 Máshol egyszerűbben oldották meg

125 CSMLCSNB 47/1945.

126 BML Kaszaperi NB 1945. jan. 7-ei jkv. — Sorsforduló: 259 (91:447—449.)

127 Uo. 1945. febr. 6-ai jkv.

128 CSML CSNB 39/1945. (A Csanádapácai NB jegyzőkönyveinek másolatai.) — Imég: Sorsforduló: 286 (1: 493—494,)

129 Uo. - SZABÓ JÁNOS, 30.

130 BML Kevermesi NB 1945. jan. 22-ei jkv.

ói Uo. 1945. márc. 9-ei jkv.

132 BML Mezőkovácsházi NB 1945. febr. 20-ai jkv. — M. TÓTH ERZSÉBET: Adalékok három Csanád megyei nagyközség nemzeti bizottságának történetéhez. = Acta Universitalis Szegedinensis. Sectio Ilistorica 1 (Szeged, 1957) 87.

133 CSML Csanád vm. alisp. ir. 1657/1945.. BML Mezőkovácsházi főszolgabírói ir. 506/1945.: 575/1945.: CSNB 72/1945.; BML Mezőkovácsházi NB 1945. márc. 1-jei, 22-ei és 3'l-ci jkv.

139