Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)
Ruszoly József: Nemzeti bizottságok és önkormányzatok Csanád–Arad–Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék intézménytörténetéhez (1944. szeptember–1945. május)
után függetlenné váltak a nemzeti bizottságoktól, a földreform adminisztratív irányítását pedig az alispán és a közigazgatás más szervei végezték. A termelés helyi irányítása is új népi szervek: a termelési bizottságok hatáskörébe tartozott. A CSNB február 22-én utasította a községi nemzeti bizottságokat, hogy területükön hozzák létre termelési bizottságaikat. Megalakításuk elhúzódott; még áprilisban is csupán néhány helységben működtek kielégítően.118 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Nemzeti Bizottságának felhívására a CSNB rendelettervezetet nyújtott be a földművelésügyi miniszterhez az 1941-ben létrehozott és a 347/1945. ME sz rendelettel megerősített közjóléti szövetkezetek bevonásáról a földreform megvalósításába. A javaslat szerint a szövetkezetek új toldata lett volna a földreformmal kapcsolatos adminisztratív és pénzügyi teendők ellátása; az ezekkel kapcsolatos jogi és kereskedelmi tevékenység; a kisbirtokosok ellátása vetőmaggal és termelőeszközzel; a hiteligények fölosztása; a szántó-vető- és aratógép-közösségek megszervezése, terményértékesítő és termény-földolgozó üzemek fölállítása.119 A bizottság gyakorlatában számos olyan jogvitával találkozunk, amelyeknek jelentős hatásai voltak a termelésre is. A bizottság áprilisban pl. egy traktor ügyében döntött: „Értesíti a magyarbánhegyesi nemzeti bizottságot, hogy a traktor jogos tulajdonosa jelentkezéséig az a vármegye tulajdonát képezi, s mindaddig, amíg az ottani munkák megkívánják, a helyi termelési bizottság irányítása mellett Táját András tartja üzemben.”120 A bizottság két tagjával bekapcsolódott a vármegyei Munkabérrendező Bizottság munkájába is.121 A CSNB elnöke minden ingatlanátruházási ügyletet megerősített. A szerződéseket a következő záradékkal látta el: „A Csanádvármegyei Nemzeti Bizottság ezen adávételi szerződéssel elidegenített ingatlan eladásához a magyar kir. földművelési és pénzügyminiszter helyett az 1720/1944. ME sz. rendelet 3 §-ának 6. pontja értelmében az engedélyt előzetesen megadta és azt utólag is tudomásul vette.”122 A makói járásbíróság elnökének javaslatára a nemzeti bizottság arról is határozott, hogy május 1-jétől 3 P-re emeli a foglyok napi élelmezésének ellátmányát.123 Május 9-én a bizottság belügyminiszteri rendelkezés ellenére hozzájárult a bizottság a baloldali Makói Népújság fenntartásához. Később a Szövetséges Ellenőrző Bizottság fölkérésére maga a CSNB vette át a lapot.124 5. A Csanádvármegyei Nemzeti Bizottság hatásköre a 24/1945. sz határozat értelmében kiterjedt a megye összes nemzeti bizottságának felügyeletére és ellenőrzésére is. A kialakult gyakorlat szerint a CSNB felügyelete a) a nemzeti bizottságok megalakulására és összetételére, valamint b) a nemzeti bizottságok intézkedéseinek felülvizsgálatára vonatkozott. Ha a megalakuláskor megsértették a paritásos képviseletet, vagy egy nemzeti bizottság nem ismert el valamely pártszervezetet, akkor a sérelmező párt panaszára a CSNB hatalmi szóval lépett közbe: utasította az illetékes bizottságot a hiba kiküszöbölésére. A CSNB a nemzeti bizottságok intézkedéseit is felülvizsgálta: (1) A helyi bizottságok különösen a vitás ügyekben a CSNB-hez fordultak, előzetesen kérték hozzájárulását határozatukhoz. A bizottság az Eleki Nemzeti N» CSML CSNB 142/1945. 09 CSML CSNB 180/1945. 120 CSML CSNB 65/1945. 121 CSML CSNB 45/1945. 122 CSML CSNB 65/1945. 123 CSML CSNB 185/1945. 124 CSML CSNB 195/1945. 138
