Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)

Ruszoly József: Nemzeti bizottságok és önkormányzatok Csanád–Arad–Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék intézménytörténetéhez (1944. szeptember–1945. május)

igazolhatók, hanem minden további eljárás nélkül a szegedi népbírőság elé utalandók; e személyek korábbi igazolása pedig érvénytelen.94

Április 16-án a CSNB is átvette a Szegedi Nemzeti Bizottság határozatát, mely szerint az igazolóbizottságokban csak a politikai pártok és szakszervezetek kiküldötteinek van szavazati joguk, az előadónak (hivatásos bírónak) és az ügyésznek nincs.95

Ezek mellett több vitás kérdés merült föl az igazolóbizottságok és a CSNB között. A nemzeti bizottság többször erélyesen föllépett az igazolási eljárásokban megnyilvánuló liberalizmussal szemben; az MKP javaslatára kifogásolta a Makói Igazoló Bizottság elnökének személyét is, aki pedig nem volt más mint Kiss Ernő (SZDP).96

Külön nehézséget jelentett a visszatérő menekültek ügye. A CSNB a december 1 -je után a menekülésből hazatérteket 30 napi robotmunkára (közmunkára) kötelezte. A férfiakat 18-tól 60 életévig, a nőket 18-tól 40 évig.97

A CSNB március 16-án csatlakozott a Karcagi Nemzeti Bizottságnak a kormányhoz benyújtott memorandumához, mely szerint a „mai naptól visszatérteket megbízhatalanoknak kell tekinteni”; velük szemben megkülönböztető szankciókat kell alkalmazni, így pl. 3 évig nem lehetnek demokratikus politikai pártnak tagjai, közhivatalt nem viselhetnek, akik pedig „rontják a közhangulatot”, munkatáborba kell küldeni őket.98

A nemzeti bizottság fellépett az ellen, hogy némelyek az igazolási eljárást megkerülve miniszteri „nyílt paranccsal” jelentkeznek igazgatási szolgálatra. A bizottság fölhívta az alispánt és a főszolgabírákat, hogy ilyen esetekben a szolgálattételre jelentkező addig nem kezdheti meg működését, míg ehhez a CSNB hozzájárulását nem adja.99

Különösen jelentős az a január 27-ei határozat, amely kimondta: „mindazon tisztviselői kinevezések, ill. behelyettesítések [...], melyek a Kállay-kormány erőszakos eltávolítása után az azt követő kormányok részéről történtek, érvénytelenek, mivel az állami szuverénitás [...] megbéníttatott”.100 E határozatot az igazolóbizottság több esetben alkalmazta is.101 102

Kelet-Csanádban megszaporodtak az egyházi szervezkedések. Az eleki plébános pl. a gyülekezési szabadságra hivatkozva már februárban meg akarta indítani a „politikamentes” egyházi egyesületek tevékenységét. Ilyenek voltak a Szívgárda, a Jézusszive Szövetség, a Keresztény Szocialista Egyesület.'02 Különösen élesen vetődött fel az egyházi szervezkedés gondja az ifjúsági szervezetek körében. A KALOT-ot szervező lelkészek meg akarták akadályozni a kommunista vezetésű Magyar DemokratA Ifjúsági Szövetség, a Madisz szervezeteinek megalakulását.

M CSML CSNB 75/1945. - POGANYNE IVANYI ANNA (1970) 224.

95 CSML CSNB 75/1945.

96 CSML CSNB 30/1945.

97 CSML CSNB 90/1945. — Előzménye a makói városi képviselő-testületet ideiglenesen pótló bizottság január 9-ei határozata: VDCSMMT 1944—1945: 140 (295—296.). 30 napos közmunkát [...] Makói Néplap, 1945. márc. 20.; SZABÓ JANOS, 39.

9» CSML CSNB 107/1945. — A vármegyei Nemzeji Bizottság memorandumot intézett a kormányhoz [...1 Makói Népújság, 1945. márc. 22.; POGANYNÉ IVANYI ANNA (1970) 424.

99 CSML Csanád vm. alisp. is. 947/1945.; CSNB 117/1945. Hiv. a 3/7/1945. BM Ein. sz. nyíltparancsra, mellyel dr. Lukács István técsői (Máramaros vm.) főszolgabíró szolgálattételre az alispánnál jelentkezett.

1'» CSML CSNB 26/1945.

KM CSML Csanád vm. alisp. ir. 669/1945.; CSNB 16/1945. Hivatkozás a makói Közalkalmazottakat Igazoló Bizottság 132-6/1945. sz. iratára.

102 BML Eleki főszolgabírói ir. 131/1945.

135