Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)

Ruszoly József: Nemzeti bizottságok és önkormányzatok Csanád–Arad–Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék intézménytörténetéhez (1944. szeptember–1945. május)

Arad-Torontálra vonatkozó, Békés és Csongrád megyében publikált helytörténeti irodalom számottevő. Egy ilyen rövid bevezetőben értékelését aligha lehetne megkísérelni is.2 Éppen a nemzeti bizottságok emlékeivel az egyik forráskiadványt annakidején magam is gazdagítottam.3 Bármilyen széles körű volt is ez a helytörténeti irodalom, legjobb tudomásom szerint azóta sem próbálta meg senki, hogy e kis megye egészéről, 1944/45-beli igazgatástörténetéről átfogó képet adjon. Dolgozatomat így nyugodtan vallhatom első s mindmáig egyetlen olyan kísérletnek, amely nem csupán egyes településekkel, hanem bizonyos mértékig az egész megyével, tüzetesen pedig keleti, 1950-ben Békéshez csatolt járásaival foglalkozik. Kutatásaimat kár lenne másnak megismételnie; inkább folytatásra várnak.4

Eredetileg terjedelmesebb dolgozatomból egész részeket s összefüggő bekezdéseket hagytam el — többek között a bevezetést és a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front (MNFF) programjának ismertetését —, jobbára tehát az általánosabb, nem helytörténeti témákat. Nem tartottam meg túlhaladott értékeléseimet, de nem mellőztem a szerkesztésben és a megfogalmazásban egyaránt föl lelhető szakmai megközelítéseimet (pl. a nemzeti bizottsági normák elemzését), amelyekben az anyagból leszűrhető következtetések mellett az akkoriban frissen szerzett államjogi (alkotmányjogi) s államigazgatási jogi (közigazgatási jogi) ismereteimet igyekeztem hasznosítani.

Dolgozatomat nem írtam át, inkább csak rövidítettem és kiegészítettem. Új, mindeme kiterjedő kutatásokra sem vállalkoztam. Az említett szerteágazó irodalomra csak sommásan utaltam, a néhány helyütt hiányos adataimat jobbára eredeti gyűjtésemből tettem teljessé, ha viszont az összefüggések föltárása megkívánta, természetesen újra elővettem valamikor már megvallatott Csanád megyei levéltári forrásaimat, melyeket a megye megszűnése után Szegeden őriztek, gondoztak: előbb a Szegedi Állami Levéltárban, majd — puszta névváltoztatás nyomán — a Csongrád Megyei Levéltárban (CSML). Időközben az anyag egy része a Makói Fióklevéltárba

Tanulmány és dokumentumgyűjtemény. [Bp.], 1965.; Sorsforduló. Iratok Magyarország felszabadulásának történetéhez. 1944. szemptember — 1945. április. Szerk. KARSAI ELEK és SŐMLYAI MAGDA. 1—2. k. Bp., 1970. ,

2 POGÁNYNÉ IVÁNYI ANNA: Adalékpk a Csanád megyei nemzeti bizottságok történetéhez. Békési Élet 1970. 3:416—428.; POGÁNYNÉ IVÁNYI ANNA: A Csanád megyei nemzeti bizottságok és a közigazgatás. 1945—1948. Békési Elet 1972. 1:150—162.; „Föl kén^ szabadulni jnár!..." Battonya fel- szabadulásának 30, évfordulójára válogatta és sajtó alá rendezte TAKACS LÁSZLÓ. Békéscsaba, 1974.; TAKACS LÁSZLÓ: A nemzeti bizottságok megalakulása és tevékenységük első éve Békés megyében. = Fejszab^dulás ,és a népi demokratikus forradalom első esztendeje a Viharsarokban. Tanulmányok. Szerk. DÉR LÁSZLÓ és SZABÓ FERENC, Békéscsaba, 1975. 317—404.: PULYA FRIGYES: A felszabadult Battonya. Bp., 1979.; TAMASI MIHÁLY: Makó felszabadulása,. Harc a népi demokratikus fejlődéséret. = Makó az első felszabadult magyar város. Szerk. TAMASI MIHÁLY. Makó. 1969.; Makó az első felszabadult magyar város 2. 1c A népi demokratikus forradalom győzelme. Szerk. KOROM MIHÁLY. Makó, 1974.; VARGA DEZSŐ: Espersit János és baráti köre. Makó, 1979. /A makói múzeum füzetei [MMF], 23./; TÓTH FEREN,C: Farkas Imre munkásmozgalmi tevékenysége dokumentumok tükrében. Makó,

1983. /MMF ,34./; TÓTH FERENC: Dr. Könyves-Kolonics József politikai pályája. Makó. 1984. /MMF 42./; HALMÁGYI PÁL: Makó városának és környékének felszabadulása 1944 szeptember-októberében. [Bevezetés R.A. VÉSZELIK: Egy szovjet híradós háborús feljegyzései c. ;nűvéhez J = Tanulmányok Csongrád megye történetéből. 12. Szeged, 1987. 7—77.; HALMÁGYI fÁL: A Makó és környékéért vívott harcok 1944 őszén. Makó, 1989. /MMF 65./; NAGY ISTVÁN: Küzdelem a néphatalom megszilárdításáért Szőregen (1944. október 9. — 1947. auguszjus 31.) = Sző/eg és népe (Tanulmányok). Szerk. HEGYI ANDRÁS. Szeged, 1977. 227—248. Vö. PÉTER LÁSZLÓ: Szőreg monográfiájához. Különnyomat a Levéltári Szemle 1979. 3. számából [Szeged, 1980].; NAGY ISTVÁN: A felszabadult Deszk története (1944—1948). = Deszk története és néprajza. Szerk. HEGYI ANDRÁS. Deszk - Szeged,

1984. 351-384.

3 Qsongrád megye felszabadulása és az élet megindulása. 1944. szeptember — 1945. október. Szerk. RÁCZ JÁNOS. A kötet munkatársai [...] Ruszoly József [...] /Válogatott dokumentumok Csongrád megye munkásmozgalmának történetéből = VDCSMMT 1944— 1945/

4 A köztörtéjieti, irodalomban közigazgatátörténetileg is hasznosítható eredményeket fölmutató egyetlen mű SZABÓ JÁNOS Csanád vármegye a népi demokratikus forradalom időszakában (1944—1948) c. bölcsészdoktori értekezése ([Szeged], 1983), melynek egy kéziratos példánya a Csongrád Megyei Levéltár könyvtárában található.

118