Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)

Balázs György: Szentes önkormányzata közigazgatása a II. világháború éviben (1939–1944)

idejében azt a hálát és megbecsülést, amelyet a város közönsége és tisztikara iránt mindenkor éreztem.”

Az 1908. június 1-én szolgálatba lépő Cseuz Béla hosszú szolgálati idejű munkásságát, érdemeit előbb Gilicze Antal városi képviselő, majd a polgármester méltatta a közgyűlés előtt. Ezt követően a képviselőtestület a városi műszaki tanácsost a VII. fizetési osztály 1. fokozatának "A" csoportjából 100 %-os fizetéssel, 373 pengővel nyugdíjazta, melyhez járult még a feleség után havi 43 pengő családi pótlék, 80 pengő 90 fillér lakáspénz és 10 pengő hadipótlék.53 Ez így összesen havonta 506 pengő és 90 fillért tett ki, amely kényelmes öregkort, gondtalan életet biztosított.

Cseuz Béla nyugdíjazásának elfogadását követően a közgyűlés a város vezetésével karöltve ez évben még néhány hivatali munkakör kinevezéséről, áthelyezéséről döntött. Ennek értelmében a testület 1943. július 3-án megtartott ülésén a polgármester előterjesztésére hozzájárult Dr. Nyíri Géza árvaszéki ülnöknek az árvaszéki elnökhelyettesi teendőkkel való megbízatásához. Nyíri ezen megbízatása azért vált szükségessé, mert Dr. Szabó Zoltán árvaszéki ülnököt, aki egyben az árvaszéki elnökhelyettes volt, a megyéhez nevezték ki, s helyébe Dr. Nyíri lépett.54 Ugyanezen az ülésen fogadta el a közgyűlés a 120.292/5-1933. B.M. rendelet alapján, hogy Dr. Kátai Pál János árvaszéki jegyzőt előadói, és ülnöki feladatokkal is megbízzák. A napirend előadója a polgármester nevében a megbízatás indokául felhozta, hogy a városi árvaszéknél az egyik ülnöki állás megszűnése óta a fogalmazási munkákat egy ülnök és egy jegyző végzi. Ez utóbbi nem volt feljogosítva az ülnök helyettesítésére, önállóan eljárhasson előadói ügyekben. „Mind a múltban előfordult, mind a jövőben előfordulhat olyan körülmény — mutatott rá az előadó —, hogy az árvaszék elnöke, a polgármester és az előadó ülnök egyidejűleg akadályozva vannak hivatali működésükben, amikor az árvaszék részéről így érdemleges intézkedés nem történhetik. Ily módon sok esetben az ügyek késedelmes intézése súlyos következményekkel járhat, s a város felelősségéből kifolyólag ennek anyagi károsodását is maga után vonhatja.55 Tehát ennek elkerülése végett vált szükségessé Dr. Kátai fenti megbízatása.

Az október 23-i tanácskozáson pedig a polgármester előterjesztést tett katonai szolgálatra történő behívás miatt az 1. kerület adótiszti állás betöltésére, mivel a kerület felelős adótiszt nélkül sokáig nem maradhat. A testület az előterjesztést egyhangúlag elfogadta.56 Az, hogy a kerület nem maradhatott adótiszt nélkül a város anyagi helyzete nem engedte meg, mert azt a háború egyre mélyebb pontra sodorta.

1944 tavaszán a korszakban utolsó ízben került sor arra, hogy Szentes megyei város önkormányzati testületé belső helyzetét rendezze, sorait kiegészítse. A testület 1944. április 28-án tartott ülésén a polgármester bejelentette, hogy Dr. Dósa István Csongrád vármegye alispánja, városi képviselő elhunyt,57 egyben ismertette, hogy a megüresedett képviselőtestületi tagság helyére a soros póttagot. Török József asztalosmester szentesi lakost hívta be.

Ezen a tavaszon nyílott utolsó alkalom a rendszerben arra, hogy a közgyűlés a város közigazgatási apparátusában több állás szervezése felől döntsön. A testület március 3-i ülésén a város első vezető tisztviselője előterjesztést tett: jogi- és pénzügyi

CSMI. (SZP) Szentes v. Közgy. jkv. 1943. március 31. 7/kgy.sz.

■'4 CSMI, (SZP) Szentes v. Közgy. jkv. 1943. július 3. 83/kgy.sz. sí Uo. 84/kgy.sz.

CSMI, (SZP) Szentes v. Közgy. jkv. 1943. október 29. 182/kgy.sz. S7 CSMI. (SZP) Szentes v. Közgy. jkv. 1944. április 28. 92/kgy.sz.

» Uo. 84/kgy.sz.