Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)
Balázs György: Szentes önkormányzata közigazgatása a II. világháború éviben (1939–1944)
Az igazgatási szférába az alábbi ügyosztályok tartoztak: Közigazgatási és katonaügy osztály, osztályvezető és főjegyző. Az ügyosztály beosztottjai: az I. osztályú aljegyző, a katonaügyi nyilvántartó, a levéltáros, a polgármesteri iktató, a polgármesteri irattáros és az irodai alkalmazottak. — Terjedelmi okokból az egyes ügyosztályok munkaköri leírására nem térhetünk ki. — Jogi és pénzügyi osztály, osztályvezető és jogügyi tanácsnok. Az osztály tisztviselői: a főügyész, a főszámvevő, a számvevők, a pénztárnokok, s a házipénztár ellenőr. Gazdasági és építésügyosztály, osztályvezető a gazdasági tanácsnok. Az ügyosztály alkalmazottai: a főmérnök, a műszaki nyilvántartó, s a városgazda. Adóügyi osztály, osztályvezető az adóügyi tanácsnok. Az osztályhoz tartoztak: a másodpénztárnok, az adópénztári ellenőr, az adónyilvántartó, a kataszteri nyilvántartó, az adótisztek, az adóhivatali iktató, a végrehajtó, továbbá az adóhivatali gyakornok. Ipari és közoktatásügyi osztály, osztályvezető, az ipari tanácsnok. Az osztály az osztályvezetőn kívül egy írnokból állott. Árvaszék, melyet az árvaszéki jegyző vezetett. A városi elöljáróságban 25 tisztviselő, a segéd- és kezelőszemélyzeti beosztásban 29-en, s így együttesen 54 rendszeresített tisztviselő teljesített szolgálatot a városnál. A rendszeresített tisztviselőkön túlmenőleg a polgármester a szabályrendelet 28. §-a értelmében a munka mennyiségétől függően bármely ügyosztályhoz napidíjasokat, s gépírókat nevezhetett ki, illetve alkalmazhatott. A tisztviselői karon kívül 4 kézbesítőt és 12 hivatali szolgát alkalmaztak a városnál. A közigazgatás menetében 1929-ben történt említésre méltó változás, amikor a kormány megjelentette a 30-1929. számú rendeletét. E rendelet kimondta, hogy a korábbi rendezett tanácsú városok mint Szentes is a megyei város nevet veszik fel. Egyben meghatározta, hogy ezen városoknál a képviselő-testületi tagok száma 60-nál kevesebb és 120-nál több nem lehet. Ennek szellemében Szentesen 40 virilis, 40 választott, valamint 10 virilis póttag és 20 választott póttagja lett a városi önkormányzatának 1929-től. A fenti rendelet megszüntette a városi tanácsokat is és jogkörüket a polgármestereknek adta át.2 Ezeken túlmenőleg a korszak végéig olyan változás nem történt, amely a városi közigazgatás szerkezetét, struktúráját érintette volna. A következőkben tekintsük át Szentes önkormányzatát és közigazgatását a háború esztendeiben. Azok a jobboldali törekvések, melyek Gömbös Gyula komiányralépésével az állami szervek működésében egyre nyíltabban jelentkeztek, a második világháború küszöbén, majd a következő években élesebben törtek előre. A kormányban is észrevehető volt további ezirányú eltolódás, amikor Darányi Kálmán másfélévi kormányzása után, 1938. május 13-án Imrédy Béla vette át annak vezetését, s új miniszterei között a kormányzó bizalmát élvező, akkor már inkább középutas Teleki Pál és Keresztes-Fischer Ferenc mellett a német orientációnak olyan exponense kapott helyet, mint Rátz Jenő, az új honvédelmi miniszter, vagy Sztranyevszky Sándor földművelésügyi miniszter. Imrédy utóda 1939. február 16-án gróf Teleki Pál lett, aki életének utolsó szakaszában a további jobbra tolódást igyekezett meggátolni. Kormányprogramjában hangsúlyozta: „A törvények végrehajtása legyen emberséges”, s ez a közigazgatásnak is szólt. A Teleki-kormány azonban a közigazgatási reformok terén nem tett jelentős 2 Szentes város szabályrendelete. 102
