Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)

Juhász Kálmán: A Csanádi egyházmegye 1848/49-ben

A CSANÁDI EGYHÁZMEGYE 1848/49-BEN

írta JUHÁSZ KÁLMÁN, a kéziratot sajtó alá rendezte és jegyzetekkel ellátta LOTZ ANTAL

JUHÁSZ KÁLMÁN EGYKORI BEVEZETÉSE (1948)

Ezen cikk szemelvény a szerző terjedelmesebb kéziratából. Részben a régi Csanádi püspöki levéltár (Temesvár) adatain épül fel. Kizáróan Csanádi egyházmegyés adatokra szorítkozik, ezért Horváth Mihály életének ismertetésével sem foglalkozik behatóan.

1. EGYHÁZMEGYEI VISZONYOK

Vérzivataros nyárba fulladt a márciusi derűs tavasz. A vértelen forradalmat véres háború váltotta fel. Versec, Fehértemplom, Écska, Periasz hangos volt a puskaropogástól, még éjjel is világos a gyújtogatásoktól. Lehullott a lepel a bécsi kormány kétkulacsos politikájáról. Egymásután visszavonták az engedményeket.1 Végül kimondták a magyar független önállóság megszüntetését. Azt hitte a „dacos merevség” izzó felbuzdulásában, hogy ha összefog, a pokol kapui se vesznek erőt rajta, a „körmönfont ravaszság” ellenben hűvösen számított: Végső esetben a cár túlnyomó erejére.2 Meggyilkolták a fegyveres erők főparancsnokát, a Bécsből kinevezett Lamberg Ferenc grófot.3 Ezzel nyíltan kitört a forradalom.4 Egy évszázad távlatából tárgyilagosan mérlegelve az akkori politikai helyzetet, elfogadhatjuk ezt a megállapítást: A forradalom előidézésében főbenjáró bűnt a bécsi kamarilla követte el.5 Ismeretes, hogy az uralkodó feloszlatta az országgyűlést6 és az országot haditörvények alá vetette. Az országgyűlés azonban tovább is együttmaradt, folytatta működését, és megalakította a Honvédelmi Bizottságot.7

A Csanádi egyházmegyét ebben az időben még a Lonovics József püspöktől joghatóságilag szabályszerűen kinevezett helynök,8 Róka József kormányozta. Segítségére volt a csanádi székeskáptalan, illetve consistorium. (Püspöki szentszék). Állást kellett foglalniuk: Alávetik-e magukat a császári rendeletnek, vagy hűek maradnak-e a magyar kormányhoz? Hamarosan9 határoztak: Elvetették a császári rendeletet, és továbbra is elismerték a magyar kormányt. Temesvárott, a Csanádi

1 M 132, 143, 151.

2 M 145. A dacos merevségen Kossuthot, a körmönfont ravaszságon Kossuth gyűlölőjét, Metternichet érti.

3 1848. szept. 28.

4 „Hic sumit initium jam publice erumpens rebellio”. (Hám János emlékiratai. M 147.) — A forradalom kezdete 1848. március 15., a szabadságharcé 1848. szept. 11.

5 M 148.

6 1848. okt. 3.

7 H 90 — Az Országos Honvédelmi Bizottmány 1848. szept. 15-én alakult meg. s 21-én kezdte működését.

s Azelőtt Fábry Ignác volt a helynök (=vikárius), akiről még újból bőven szó lesz. Fábry 1848. aug.-ban leköszönt.

9 1848. okt. 12.

63