Tóth Attila: Szeged szobrai és muráliái - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 20. (Szeged, 1993)
Díszítő alkotások
A főbejáratnál a kórust tartó négy oszlopon: TÓTH ISTVÁN: A NÉGY EVANGÉLISTA Készültek 1930-ban Ruskicai márvány, másfélszeres életnagyságú, félalakok Balról jobbra: MÁRK oroszlánnal TÁDÉ ifjúval JÁNOS sassal lukács tulokkal A kórust tartó kettős oszlopok között: SZENT MARGIT rózsafüzérrel SZENT ERZSÉBET rózsákkal SZENT GELLÉRT pálmával BOLDOG MÓR pásztorbottal Háromnegyedes életnagyságú márvány szobrok. A szenteltvíztartók Taiszer János munkái. A kóruson középen TÓTH ISTVÁN: SZENT GYÖRGY Készült 1930-ban Mészkő dombormű, 130x130 cm Balra és jobbra zenélő angyalfigurák domborművei. PAPP JÓZSEF: XI. PIUS PÁPA Elhelyezték 1930-ban Gipsz, életnagyságú 1926-ban Papp József Rómában járt, és megmintázta XI. Pius pápa alakját. A pápa modellt ült neki. Szobrát még Rómában gipszbe öntötte, és így hozta haza Szegedre. A város megvásárolta, és a Fogadalmi templomba került. Ir.: SZUN 1926. máj. 13. DM 1971. márc. 16. DÍSZÍTŐ FESTÉSEK A Fogadalmi templom belső tereinek bizáncias hangulatát a díszítő festésektől kapja. Schulek és Foerk bőséges teret nyújtott a román ornamentika számára, amira díszítőfestést végző művészek mesz- szemenően ki is használtak. A mintegy 2800 m2 felületen az ornamentális díszítőfestést Beszédes Ottó és Beszédes László iparművészek végezték. A freskókat Márton Ferenc készítette, az ornamentális díszek közötti figurális részletek Muhits Sándor munkái. A díszítő szobrok Tóth István és Danó Károly, a csillárok Szöry Józsefné Boga Lujza és Heksch Nándor munkái. A színes üvegablakokat Zsellér Imre készítette, az alsó figurális üvegablakok Roth Miksa művei. A kereszthajó két nagy ablakrózsáját Márton Ferenc tervei alapján Zsellér Imre készítette. ír.: Csanád egyházmegye jubileumi évkönyve Szeged,1980. A kereszthajó nyugati részében PATAY LÁSZLÓ: ÁRVÍZI FRESKÓK, SZENT GELLÉRT ÉLETE Készültek 1980-ban Freskók, az összes felület kb. 25 m2 A templom falképeinek festése 1930-ban abbamaradt. Fél évszázaddal később kapott megbízást az egyháztól Patay László hat képmező megfestésére. Az 1879. évi szegedi nagyárvíz emlékére két falkép készült. Az egyik az árvízből menekülő családot ábrázolja, a tragédia emlékét idézi föl expresszív erővel. A másik falképen a visszatérő család jelenete, az újjáépítés békéjét idézi föl. A háttérben az épülő Fogadalmi templom látszik. A Szent Gellért-oltártól balra eső falfelületen alul Szent Gellértet látjuk, amint István király fiát, Szent Imrét tanítja. Jobbról Gellértet, a bakonybéli remetét látjuk. Fölül a Csanádi egyházmegye első püspökének életéből vett jelenetek találhatók. Az egyiken mint Csanádi püspök hirdeti az evangéliu409
