Tóth Attila: Szeged szobrai és muráliái - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 20. (Szeged, 1993)
Díszítő alkotások
ban hívő, de nem dogmatikus lélekkel magának kialakított. Művében a szenvedő emberi test gyötrelmeit hangsúlyozta. A csüngő test súlya alatt acélkeményen feszülnek meg a karok, az inak és az erek megduzzadnak, a fájdalomtól elcsigázott fej élettelenül bukik előre. Minden részletében a kínszenvedés, a halál borzalmait viseli magán a legkeresetlenebb tartásban, egyszerűen, világosan elmondva.” A szobor diadalútja tovább folytatódott, 1900- ban elnyerte a párizsi világkiállítás nagydíját. Másolatát Fadrusz elküldte a Szegeden rendezett első országos jellegű tárlatra. A Szegedi Képzőművészeti Egyesület ekkor határozta el, hogy megszerzi a tervezett Fogadalmi templom számára. A mester ekkor Tisza Lajos szobrán dolgozott, a szándék annyira meghatotta, hogy ingyen Szegednek ajándékozta a másolatot. A levél szövege olvasható a szobor mellett elhelyezett ismertetőben is: „Ami az árát illeti, csak azt mondhatom, hogy nincs ára. Ehhez a munkámhoz annyi szenvedés fűződik, a nagy küzdés évei és az első nagy sikerem is hozzá tartozik, nyilvános pályámat ez a Krisztus nyitotta meg, ezért el nem adom soha. De ha Szeged városa elfogadja tőlem szíves ajándékba az újonnan épülő temploma számára, akkor nekem is örömet szereznek vele.” így került 1900-ban Szegedre az ötödik másolati példány. 1925-ben fölelevenítették az adományozás históriáját, de Foerk mégis megfeledkezett róla. A múzeum 1958-ban adta át a belvárosi plébániának. 1971-ben állították föl a Fogadalmi templom Dömö- tör-kápolnájában. Innen 1979-ben helyezték át a kereszthajóba, jelenlegi helyére. A szobor eredetije — ugyancsak gipszből — a pozsonyi virágvölgyi búcsújáró templomban van; a második példány a pozsonyi evangélikus líceum kápolnájában. További példányai Exeterben (Anglia), a Magyar Nemzeti Galériában, a kolozsvári Szent Miklós templomban és a székesfehérvári bencés templomban találhatók. Bronz példánya Fadrusz sírján a Kerepesi temetőben. ír.: Soós Gyula: Fadrusz JánosBp. 1961. 19—21. Varga József: F. J. Krisztus. Móra F. M. évkönyve 1972/73. 1. DM 1978. okt. 24., továbbá a helyi lapok 1900. szeptembertől számos alkalommal. 408 OHMANN BÉLA: SZENT ISTVÁN OLTÁR 1938. Ruskicai márvány, 4x4 m A Szent László oltárához hasonló rusztikus megfő rmálású szoboralak körül doborműves föl iratok olvashatók: ELŐTTED KÖNYÖRGÜNK BÚS MAGYAR FIAID, HOZZÁD FOHÁSZKODNAK ÁRVA MARADÉKAID. TEKINTS ISTVÁN KIRÁLY SZOMORÚ HAZÁDRA. FORDÍTSD SZEMEIDET RÉGI ORSZÁGODRA. Alul a jubileumi évszámok: 1038—1938. A következő oldal-kápolnában Aranyszájú Szent János oltárképe látható. A város felőli toronykápolnában. OHMANN BÉLA: SZENT DEMETER KÁPOLNA Felszentelték 1937. június 29-én. Mészkő, 4x2,5 m Az oltár neoromán stílusú domborművének középső részén Szent Dömötör római katona öltözetben mint a római császár helytartója. A négy sarokban az evangélisták jelképei vannak. Baloldalt, középen Glattfelder Gyula püspöki ornátusban ábrázolt térdeplő alakja, a másik oldalon az egyháznak védelmet nyújtó Szent Dömötör alakja. Alul Glattfelder Gyula püspöki szolgálatának kezdő és jubileumi évszámai (1911 — 1936) olvashatók. ír.: Szeged 74.
