Tóth Attila: Szeged szobrai és muráliái - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 20. (Szeged, 1993)

Díszítő alkotások

A Széchenyi teret díszítő szoborcsoportnak több neve is van: építő- és romboló Tisza, Najádok kútja, nyugvó és haragvó Balaton. Eredetileg ugyanis Ti­hanyba készültek, a biológiai kutatóintézet parkjába, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter ajándékaként. Ekkor „Najádok kútja” volt (najádok: a forrásokat és vizeket őrző antik istennők), a szoborcsoportok pedig a Balaton két arcát, a haragvót és a nyugvót szimboli­zálták. Az épülethez vezető lépcsősor két oldalára szánták a figurákat. Klebelsberg megváltoztatta szán­dékát, így kerültek 1930-ban a szobrok Szegedre, Tihanyba pedig a Halász és a Révész figurája. Ekkor keresztelték át a helyi lapok — az „áldást- hozó” és „romboló víz”, azaz a Tisza allegóriára. Az elhelyezés megtervezését Rerrich Béla végezte el. Szóba került a Stefánia, az Anna-forrás és a Tisza Lajos körút valamelyik végződése is. Mozgalmas, játékos téma szobrászi megfogalma­zását kapta föladatul Pásztor János. Az ellentétes tengelyű szoborcsoportokkal, a volutás talapzattal a hullámzás képzetét kelti a nézőben. A szabadabb, laza csoportfűzés kétségtelen barokkos hatást mutat, a figurákat azonban nem annyira a témában rejlő tartalom, inkább a közös mozgás kimódolt koreográ­fiája fűzi össze. A nyugvó víz allegóriáját kéjesen Újszegedi Népliget, Virágh-kioszk ISMERETLEN: NŐI AKT Készült a 30-as évek második felében Szobor Műkő vagy mészkő lehetett, életnagyságú A kisebb vízmedence szélén elhelyezett poszta- mensen volt elhelyezve. Sorsáról sincs pontosabb információ. Hív.: S. gy. hancúrozó, hatalmas halon lovagló najádokkal, a ha­ragvót a delfinen száguldó Triton alakjával ábrázolta (Triton a tenger urának, Poszeidónnak kíséretéhez tartozik, kagyló trombitájával hirdeti ki ura parancsa­it). A najádok mozdulata kérlelést, engesztelést fejez ki, amellyel Poszeidón haragját igyekeznének lecsen­desíteni. Pásztor érzékletesen mintázott szoborcsoportjai­nak elhelyezése, a téma Tiszához szelídített adaptá­lása sikerült. A tér emlékműveinek „hivatalosságát” kissé oldotta is, a városháza neobarokk homlokzatá­hoz pedig különösen jól illeszkedik. ír.: A szegedi napilapok számos alkalommal foglalkoztak a témával, a lényegesebb ismertetéseket, és a fontosabb adatokat közlőket soroljuk föl. SZÚN. 1930. jan. 26., okt. 21., DM. okt. 21., 1934. jan. 13., 1961. nov. 28., 1969. okt. 21.,22., 1971. jan. 29., 30., 1980. febr. 7., 1981. jan. 29., 1983. júl. 15. Képzőművészet 1930. 34. sz. 205. Szegedi Szemle 1930. 19.sz.5., 1931.,júl. 15.2-5. Magyar Művészet 1938. 5. sz. 132. Henszlmann Lilla i. m. 15 — 16. P. L.; Szeged 38. * Korányi fasor 18. Gyermekklinika MARGÓ EDE: ANYA GYERMEKÉVEL (270) Elhelyezték 1940 körül Szoborcsoport Bronz 70 cm, a talapzat mészkő, 100 cm ír.: DM 1969. nov. 28. P. L.: Szeged 64. Sz. Z. i. m. 162. 256

Next

/
Thumbnails
Contents