Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)

V

WAGNER

VAJDA

lutóriumának megszerzsée után joggyakorlatra ment és ügyvédjelöltként működött Budapesten Szegeden, Pancsován. Gyakorlatának leteltével 1880. dec. 27-én ügyvédi vizsgát tett Budapesten. Majd 1881. jan. 29-én a Szegedi Ügyvédi Kamaránál kérte fölvételét az ügyvédi lajstromóa Szeged székhellyel. Ettől kezdődően Szegeden gyakorló ügyvéd. 1892-ben az Ügyvédi Kamara ügyésze. Szegeden Kazinczy u. 21. sz. alatti lakos. Később Tisza Lajos krt.

13. és végül Teleki u. 16. sz. alatt lakott. 1895- ben lemond az ügyvédi gyakorlatról. Szegedi Árpád szabadkőműves páholyának tagja volt. Házasságot kötött Taschler Margittal, akitől Gyula, Károly és György fiai származtak. Negyvenhárom évesen halt meg. 159.

Wagner Károly (Szeged, 1817.—Szeged, 1903. ápr. 16.) atyja János aranyműves, anyja Rádl Magdolna. Iskoláit Szegeden végezte, középiskolát a piaristáknál 1827-től. Majd 1836-ban a pesti egyetem jogi karára kérte a fölvételét és az abszolutórium megszerzése után joggyakorlatra ment 1841—1844-ig. 1845. szept. 30-án ügyvédi vizsgát tett és köz- és váltóügyvédi oklevelet szerzett. Szegeden folytatta ügyvédi gyakorlatát és amikor 1875- ban megalakultak az ügyvédi kamarák, 1878- ban a bejegyzését kérte a Szegedi Ügyvédi Kamaránál Szeged székhellyel. 1848-ban, amikor a szerb nemzetiségű Risztics István ügyvéd elmenekült Szegedről árverésen megvásárolja annak ingóságait. Ugyanezen esztendőben veszik be Szegeden polgárnak. Latinul is ékesen beszélő öreg szenátorként jellemezték.1850-ben Szegeden Kazinczy u. 21. sz. alatt lakott és kérte ügyvédi gyakorlatának folytathatását, amit engedélyeztek is. 1855-ben fegyverviselési engedélyért folyamodik. 1868-ban Szeged város tanácsnoka, a Szabadelvű Kör választmányi tagja. 1882-ben Szegeden Tisza Lajos krt.

23. sz. alatt lakott. 1894-ben Kazinczy u. 14. sz. alatti lakos. 1891-ben a Szegedi Ügyvédi Kamaránál törlését kéri az ügyvédi lajstromból. Szegeden 1846. nov. 24-én köt házasságot Rieger Anasztáziával, amely házasságból Károly, Kornélia, Hermina Karolina és Gyula gyermekei származtak. Nyolvanhat évesen hunyt el. 41, 56, 145.

Wagner Sándor (Pest, 1838. ápr. 16.—München, 1919. jan. 19.) nem azonos a „Csabai Wagner” nevű festőművésszel. Iskoláit feltehetően Pesten végezte, majd pedig a Festészeti Akadémiára ment Bécsbe. 1856—64-ig a müncheni akadémián folytatta tanulmányait. 1866-tól a Müncheni Akadémia tanára. 1891-ben Tóth Molnár Ferenc szegedi festőművész másolta le „Debreceni csikósok lovasversenye” c. képét. 1859-ben tűnt fel „Dugo- vics Titusz önfeláldozása” c. képével. 186.

Wagner Terézia (Újszeged, 1818.—?) atyja

talán Ferenc volt. Iskoláztatása és nevelése Szegeden folyt le. Czímer közléséből tudjuk, hogy 1848-óan, amikor a piarista gimnázium I. osztályába járó fia önként jelentkezett hon- védnak és fegyvergyakorlatáról visszajövet alig tudta hordani a súlyos fegyvert, anyja kivette a kezéből és mellette vitte, ami természetesen a hadnagy megrovását vonta maga után. Válasza az volt „Nem ért az úr az anyai szeretet szaván.” Később férje is beáll honvédnek, mire az asszony megjegyzi: „bolond apa, bolond gyerök, vidd ördög, ha tiéd”. Felsővárosi lakos volt. Kétszer kötött házasságot. Első alkalommal Koncz Antal volt a férje, akivel valószínűleg 1837 körül kelt egybe. Ezt követően második férje Török István lett, akivel Szegeden 1856. jan. 9-én kötött házasságot. Az első házasságból született Antal fia, a későbbi levéltáros, a második házasságából Ferenc, aki tanító lett. 251/87.

Vágó Pál (Jászapáti, 1853. jún. 6.—Budapest, 1928. okt. 15.) atyja Ignác jász-kun kapitány volt. Iskoláit Budán, Besztercebányán és Eperjesen végezte. Jogi tanfolyam egy részét a budapesti egyetemen végezte. Majd 1877-ben tanulmányait abbahagyta és Münchenbe ment, hogy ott festészetet tanuljon és sikert aratva képével térjen haza. Számos képe ismert. Szakíró is volt. Járt közben Párizsban is és képezte magát a festészetben. 1896-ban a szegedi árvízkép megfestésével szerzett itt nevet. A kép a Szegedi Móra Ferenc Múzeum őrizetében van. 235.

Vahót Imre (Gyöngyös, 1820. febr. 25.—Budaújlak, 1879. febr. 11.) atyja Imre uradalmi ügyész volt vahót- falvi nemes, aki herceg Eszterházy uradalmában dolgozott. Anyja Hercsuth Janka. Iskoláit Eperjesen végezte. Elemi iskolába Gyöngyösön járt. Neve helyesen Vachott, később a Vahót nevet használta. Jogot hallgatott Pesten majd joggyakorlaton volt. 1839-ben Graefenbergben gyógykúrán vett részt. 1841-ben ügyvédi vizsgát tett Pesten, de már csak az irodalomnak élt. író, szerkesztő, színműíró volt, a Pesti Divatlap szerkesztője 1844— 48-ig. 1849-ben büntetőeljárás alá vonták, haditörvényszék elé állították és börtönbüntetésre ítélték. 1859 júniusában Szegeden tartózkodott. 1865 tavaszán Szegeden előad. Ez alkalommal vacsoravendége volt a Szeged- Belvárosi Kaszinónak. A Szegedi Híradónak ir külső munkatársa volt. Egyébként családja a Túróc megyei Vahotfalváról származott és tót nemzetiségű volt. Fia Gyula. 92, 123.

Vajda Jakab Fülöp. 1873-tól gazdálkodó volt Szegeden, a Szeged-Csongrádi Takarék- pénztár választmányi és igazgatósági tagja. Weisz családi nevét 1881-ben Vajdára változtatta. Kereskedéssel is foglalkozott. Váltóleszámítolásai voltak a Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnál. Dugonics tér 2. sz. alatt áll a „Vajda ház”, amelynek ő volt építtetője és tulajdonosa 1860 óta. 1898-ban a Szegedi Keres291