Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
S
SZIGETHY SZÍ BÉR az 5. honvéd gyalogezredben. 1911-ben gyakorló ügyvéd Szegeden. Irodája a Takaréktár utcában volt. 1914-től a Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja. Felesége Weisz Veronika Erzsébet, gyermeke kicsi korában elhalt. Ő maga 69 évesen halt meg. 220. Szigethy Vilmos (Gyorok, 1877. márc. 9. — Szeged, 1956. febr. 18.) atyja József gyokori községi jegyző volt, majd később Nagybecs- kereken megyei számvevő. Anyja Demkó Antónia. Iskoláit Nagybecskereken végezte. 1895-től újságíró. 1903-ban Szeged város levéltárosává nevezték ki. Ettől kezdve 1949-ig városi levéltáros, majd főlevéltáros lesz. Hírlapíróként is működött és volt rendőrségi riporter is. író, aki „Bob” álnéven is publikált. Szegednek eredeti és jellegzetes, ismert alakja volt. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. A Szeged-Belvárosi temetőben nyugszik. Sírján mindössze „Bob” fölírás szerepel. Kétszer kötött házasságot. Az első házassága Szegeden 1903. szept. 29-én jött létre Eisenstein Ilona Máriával, akitől később elvált. Második házasságát Szegeden, 1930. febr. 3-án kötötte Oxenfusz Ilonával, aki dr. Dettre Pál özvegye volt. Házasságából Vilma leánya született. Neve előtt megkülönböztetésül „Sz” jelzést használt. 1949-ben nyugdíjba vonult. 262/393, 282. Szigethy Vilmos, nagyszigeti nemes. 1905- ben Szegeden kir. pénzügyigazgató. 1909-ben kir. tanácsos. 1911-ben temesvári kir. pénzügyigazgató és az is maradt a háborúig. Feltehetően optálással került ezt követően a trianoni Magyarország területére és Szegeden 1929-ben már mint nyugalmazott pénzügyigazgató szerepel, nyugalmazott miniszteri tanácsosként aki könyvet adományozott a Szeged-Belvárosi Kaszinónak, amelynek tagja volt. 267, 282. Szigligeti József Ede (Nagyvárad, 1814. márc. 8.— Budapest, 1878. jan. 19.) atyja Szatmári Elek Sándor nagyváradi ügyvéd és földbirtokos. Anyja Kelemen Katalin szerepi nemes. Iskoláit részben Nagyváradon, részben Temesváron járta. Orvosnak majd papnak készült, végül pedig tanfolyamra jelentkezett, hogy mérnökké képezze magát. Azonban 1834-ben Pesten a Várszínházban táncos és kardalosként lépett föl, majd ügyelő lett. Atyja kitagadja és ekkor veszi föl művésznévként a Szigligeti nevet, amelyet azután később 1870-ben névváltoztatás után rendes névként használ. Színpadi író, drámaköltő. 1837-ben a Pesti Magyar Színháznál van és 1848. márc. 18-án a Nemzeti Színházzal fellép Szegeden. Színész, rendező, titkár, dramaturg. 1867-ben A színiakadémia tanára lesz és előadják az „Üldözött honvéd” c. darabját. 1868-ban Szegeden ad elő. Már 1872-ben a Ferenc József Rend lovagja lett. 1878-ban emléktábláját helyeznek el színháza falán. A Szigligeti Társaság nevét hirdeti Nagyváradon. író, irodalmi hagyatéka van. Bronz mellszobra áll Nagyváradon. 1868. január 8-án Perczel Mór látogatásakor, annak tiszteletére a szegedi színházban előadják az „Üldözött honvéd” című darabját. Felesége Sperling Franciska volt, akitől Mária, Anna, Jolán, Aranka, József, Franciska, Ferenc és Mór gyermekei származtak. 142, 198. Szikszay Lajos (Sámson, 1825. nov. 25.—Zilah, 1897. aug. 31.) nemesi származású családból való. Iskoláit valószínűleg szülőhelyéhez közel végezte és érettségi vizsga letétele után joghallgató lett Nagyszebenben, majd Kolozsvárott 1844-től 1846-ig. Utána joggyakorlatra ment és annak letöltése után ügyvédi vizsgát tett és gyakorló ügyvédként kezdte a pályáját. 1848 júliusától honvéd, önkéntes a 3-as honvédzászlóaljban, majd őrmester lesz. 1848. nov. 28-án hadnagy a 30. zászlóaljba. Ő azonban marad a 3. zászlóalj keretében, ahol 1849-ben százados lett. 1848. dec. 12-én a 3. zászlóaljban kapja meg a III. osztályú Katonai Érdemrendet. 1849 vége felé kényszerbesorolása a császári hadseregbe, ahol az 54-es morva ezredbe osztják be. 1861-ben diósi járási szolgabíró. 1878. máj. 30-án résztvesz a 3. zászlóalj 30 éves jubileumának megünneplésén Szegeden. E találkozón készült fényképe (a szegedi Móra Ferenc Múzeumban). 1875- ben országgyűlési képviselő Zilahon. 1883-ban zilahi alispán. Jegyzetei maradtak fenn a szabadságharcról. 1896-ban kir. tanácsosi rangra emelik. Zilahon van eltemetve. 157. Szilágyi Lilla (Kolozsvár, 1833. máj. 25.—Graz, 1909 dec. 13.) atyja Pál, színész szilágysomlyói és horogszegi, nemes. Anyja Bereczky Julianna. Iskoláit feltehetően Kolozsvárott végezte. 1840-ben a Nemzeti Színházban játszik gyermekszerepekben. 1854—1855-ben, Latabár alatt Szegeden játszott. 1859-ben megválik a színpadtól. Később német színpadokon Berlinben Breslauban, Hamburgban, Weimarban. Meiningenben, Becsben, Rigában, Amsterdamban lép fel vendégjátékban. Budapesten lakóit és ott volt nyaralója. 1848. nov. 9-én köt házasságot Benyovszky Gyula ügyvéddel. 79. Szilber Antal 1. Bérczy Antal. 23, 26, 54,-55 23, 26, 54—55, 126, 213. Szilber Benő 1. Bérczy Benő. 116. Szilber család A család a nevét eredetileg nem „Sz”-vel, hanem „S”-sel, „Silber”-nek írta. Egyes tagjai az eddigi adatok szerint a németországi Oberfranken tartományból vándoroltak be Magyarországra. Itt a családnevüket később magyaros formában „Sz”-vel „Szilber”-nek írták. Ügy tűnik, hogy a családnak egyszerre és egymás után is több tagja letelepedett Szegeden. A 19. század elején a család egyik tagja, családi nevét Bércsy-re változtatta, megalapítva a családnak a Bérczy nevű ágát. 296/366. Sziber Dezső József János (Szeged, 1874. ápr. 12. — Szeged, 1932. máj. 3.) atyja Ignác sóhivatali mázsamester volt, anyja Mercz Ágnes. Iskoláit Szegeden végezte. 1884—1885- ben a piarista gimnázium első osztályát járta. 265
