Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
B
BODENBURG BOHN beosztást kap. Majd alezredessé avanzsál. A szolnoki csatában rendíthetetlen bátorságával tűnik ki. Leiningen szerint „egy öregúr, de kinél kevés volt bátrabb”. A 3. osztályú érdemrend tulajdonosa. A Tápió-Bicskénél, majd Nagysallónál tanúsított hősiessége legendássá tette nevét. Nagy Sándor első hadtestének dandárparancsnoka lesz ezredesi rangban. Tagja az 1849. augusztus 2-iki haditanácsnak. Ellenzi az oroszok támadásának elfogadását. Amikor az bekövetkezik és az orosz hadvezetőség minden erőt ellene összpontosít vezényli a gyaloghadosztályt, megsebesülve fogadja a hadszíntérre érkező Nagy Sándort és még egyszer megkísérli lebeszélni a harcba bocsátkozásról, de eredménytelenül. így vesztes ütközet után sorozatosan visszavonul a magyar sereg. Világosnál fogságba esik. Ellene vizsgálatot indítanak, majd azt megszüntetve sorozó bizottság elé állítják, de korára tekintettel elengedik. Házi tanítói állást vállal, később pedig tehetős hazafiak támogatásából tartja fenn magát. Előbb Aradon él, majd Diósgyőrbe megy, ahol utóléri a halál. A görög nem egyesült egyház híve volt. Valószínűleg nőtlen maradt. 147. Bodenburg Karolina (Kéthely, 1837. jún. 22.—Pest, 1859. szept. 19.) színésznő. Utónevét „Lina”-ként említik. Kassán apácazárdában nevelkedett, de már 17 évesen színészi pályára lép. Aradon 1854. febr. 18-án szerepel először szerepekben, majd népszínművésznőként lép fel. Népdalénekesnő. Fényes színészi pályát fut be. Szerepel Aradon, Nagyváradon, Pozsonyban. 1856-ban Pozsonyban köt házasságot a színtársulat igazgatójával Hegedűs Lajossal. Szegeden 1856 május—októberi szezonban, majd 1857 nyarán játszik és magával ragadó játékáért virággal, ékszerrel, étkészlettel ajándékozva ünnepük. 1858-ban Pestre szerződik a Nemzeti Színházhoz, de néhány havi ünnepelt szereplés után megbetegszik és váratlanul meghal. Vigasztalhatatlan férje és egyetlen fiúgyermeke Lajos = Kuntyorka hamarosan követik a halálba. A somogymegyei Kéthely rk. anyakönyvében keresztelése nem található. Atyja András huszárőrmester, később kapitány, anyja Steinbach Mária. 205. Bodnár Zsigmond (Nagykároly, 1839. febr. 9.—Budapest, Csillaghegy 1907. aug. 24.) iskolai tanulmányait Nagykárolyban, Budapesten a piaristáknál és Baján végezte. Majd papnevelő intézetbe kerül Kalocsára, ahol 1855-től 1859-ig tartózkodik. 1859/60 években a kalocsai érseki irodán tevékenykedik. 1860/61 években az esztergomi szeminárium lakója és a pesti Religio szerkesztősegéde. 1861/2 években kemenczi káplán. Majd nevelő Pongrátz Ödön grófnál Nagykátán. 1862/65 években előbb verbói, majd muzslai káplán. 1865/71 években nagyszombati gimnáziumi tanár. 1870. dec. 21-én teszi le tanári vizsgáját és szerez oklevelet. 1871. júl. 13-án kinevezik a szegedi főreáltanoda tanárává. Innen 1872. szept. 22-ével a pesti főreáltanodába kerül. Szegeden 1872. szept. 27-én nyilvánosan búcsúztatják. 1874 szeptemberében kilép az egyházi rendből. író. A pesti m. kir. tudományegyetem 1875-ben egyetemi magántanárrá habilitálja a bölcsész karon magyar irodalomtörténetből. Ettől kezdve egyetemi előadásai, irodalmi és szerkesztői munkássága köti le minden idejét. Főleg irodalomtörténeti munkákat publikál, melyeket Kosztolányi úttörőnek jellemez. 1878-ban a Havi Szemle alapító-szerkesztője. Budapesten Istenhegyi úti villájában él könyvei között. Nőtlen maradt. 146. Bodonyi József. Az abszolutizmus idején 1858-ban Szeged város főszámvevője volt és a Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja. Családja valószínűleg Nógrád megyéből származott. Esetleg rokona lehetett Bodonyi Miklós kiskunfélegyházi rk. lelkésznek, ki 1806-ban Szegeden publikált, Csongrád megye táblabírája volt és később váci kanonok lett. Bodonyi József 1867-ben városi alszámvevő. 89. Bohn Antal (Szeged, 1878. ?—Szeged, 1936. nov. 17.). Czímer szerint börtöntanító. A szegedi Csillag-börtön 1885. január 1-jén kezdte meg működését és a következő évtől kezdődően alkalmaztak a rabok oktatására két tanítót. Nevezettek analfabétákat, valamint írni- olvasni tudókat oktattak elemi ismeretekre, valamint ipari tanoncokat az elméleti tárgyakból. Ebben az intézetben alkalmazták börtöntanítóként a tanítói képesítéssel rendelkező Bohn Károlyt — és nem Antalt — 1893-tól 1900-ig. Bohn Antal Szegeden és szélesebb vidékén elterjedt Bohn család egyik tagja volt. Atyja Károly a börtöntanító, anyja Makra Rozália. Szegeden kötött házasságot 1911 körül cserefalvi Farkas Ilona Etelkával, mely kötelékből származott Kornélia leánya 1912- ben, ki azonban rövidre születése után meghalt. Középiskolát a szegedi Piarista gimnáziumban végzett. Ezt követően egyetemre ment (talán Kolozsvárra?), ahol doktori oklevelet szerzett (bölcsészkaron?). A Bohn Mihály és Társa téglagyárosok által emelt Bohn-féle In- ternátusnak társtulajdonosa lett és később az intézet igazgatója. Utóbb Szegeden Vitéz u. 3. sz. a. lakott. Ötvennyolc évesen hunyt el. 21 ___22. B onn Károly (? 1846. ?—Szeged, 192o' szept. 19.). Tanítói képesítést szerzett és 1876- ban Nagy-Jécsán találjuk. 1893-tól a m. k. Honvédelmi Minisztériumban beosztott számtisztként tartják nyilván (?), de ugyanakkor a Szegedi Csillagbörtönben meginduló oktatás céljából idevezénylik. E megbízatása 1900-ban megszűnik és ettől kezdve állami elemi iskolai tanítóként szerepel. Ekkor kerül arra sor, hogy Bohn M.(-ihály) megvásárolja Lichtenberg Mórtól a volt Gurgl-féle telekrészt és arra, mely ekkor Tisza Lajos körút 43 faliszámot visel, emeletes épületet emel. Ebben — úgy látszik gyermekei — diákotthont rendeznek be, azzal a céllal, hogy a délvidéki idegen ajkú ifjúságot magyar nyelvre és magyarrá oktassák. Míg ez az intézet meg nem nyílt, a délvidéki földmívelők Gazdasági Egyesületének Szegeden a Dugonics tér és Kálvária utca sarkán emelt és célszerűen modernül fel32
