Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
G
GRÓF GRÜNER lebontották és ugyanott az ismert szegedi építésszel Vedres Istvánnal terveztették meg új otthonukat magában foglaló szép stílusú emeletes magánházukat. Az épület timpanonját a családi címer díszítette. A tágasra tervezett épület első emeletén helyezkedett el az öt szoba és mellékhelyiségből álló lakás, amelynek művészi kivitelezésétől nem sajnálták a pénzt. E lakásban Grehl Terézia fényes fogadásokat adott és a berakott parkettán a város és megye nevezetes személyei csodálhatták meg a menyezet festményeket és a fényűző stílbútorokkal, márkás festményekkel berendezett szobákat. A lépcsőházból nyíló bejáratot kovácsolt vas mestermunka-kapu zárta le, amely ma a szegedi Móra Ferenc Múzeum őrizetében van, miután a házat, 1970 körül lebontották, hogy az új modern épületnek helyet adjon. De férje 1823-ban éppen az ő neve napján, október 15-én elhunyt és így a ház vitelének terhe, valamint a földszinten elhelyezett vaskereskedés további üzemeltetése reá maradt Házasságából Katalin és Ádám gyermekei származtak. Férjél 25 évvel élte túl, s 82 évesen halt meg. 14, 58, 59, 59. Gróf Árpád Márton (Szeged, 1866. szept. 18.—Szeged, 1940. ápr. 19.) ügyvéd. János útbiztos mérnök és neje Szabó Erzsébet fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte. A pesti tudományegyetemen hallgatott jogot és ott tette le 1889. dec. 11-én I. jog- tudományi szigorlatát. Ezután a Szegedi Ügyvédi Kamaránál kéri ügyvédjelölti nyilvántartásba vételét, megkezdve ezzel gyakorlati éveit. Ekkor Szegeden, Kálvária u. 47. sz. a. lakott. 1891-ben Szeged városnál joggyakornok, majd ismét ügyvédi irodákban dolgozik. 1893-ban megpályázza a m. k. budapesti törvényszék aljegyzői állását. Budapesten tesz 1895. jún. 11-én ügyvédi vizsgát és jún. 17-én bejegyzését kéri a Szegedi Ügyvédi Kamara lajstromába Szeged székhellyel. Ettől kezdve elhalálozásáig szegedi gyakorló ügyvéd. Hamarosan a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár ügyésze lesz, jól jövedelmező irodát épít ki, amely elsősorban a bank által folyósított kölcsönök telekkönyvi bekebelezésével járó megbízásokon épül fel. Vagyonra tesz szert, felépítteti a szegedi, Tisza Lajos körút 20. sz. a. három emeletes bérpalotát amelyben lakását és irodáját is berendezi. M. k. kormányfőtanácsos lesz. Szeged város tb. főügyésze. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár igazgató választmányának tagja. A Szeged-Rókusi új templom egyik színes ablaka az ö ajándéka és nevét viseli. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Szegeden köt házasságot 1896. júl. 4-én Kern Ilonával, mely házasságból Géza Árpád, Endre János, Alice és György gyermekei származtak. A városi törvényhatósági bizottság tagja. A Szegedi Új Nemzedék külső munkatársa. 222, 276 Gruber József (Nyitra, 1788. márc. 29.—Vác, 1873. aug. 26.) szerzetes-tanár. Szülei feltehetően egyszerű keretek között élők voltak, kik fiukat taníttatni szerették volna és így az elemi iskola levégzése után gimnáziumba íratták be. Tanulmányi évei során kerül Privigyére, ahol a kegyes tanítórend kötelékébe kéri felvételét 1804. szept. 23-án. Fogadalomtétel után 1811. nov. 24-én Nyitrán áldozópappá szentelik. De már 1806-tól kezdődően tanít Privigyén (1806), Tatán (1807), Szegeden (1808—1809), Kolozsváron (1814), Nagy-Károlyban (1815—1816), Selmecen (1819), Korponán (1820), Léván 1821—1828). Közben 1810—1811 években Vácon bölcseletet hallgat, majd Nyitrán teológiát (1812) és Szent- Györgyön fejezi be e tanulmányait (1813). 1818-ban Kolozsváron a jurista és bölcseleti konviktus aligazgatója. 1829-ben ismét Szegedre kerül, mint mathesis tanár, ahol 1832—1847 években rector és 1840-től gimnáziumi igazgató. A szegedi 1831-es kolerajárvány idején részt vállal a betegek gyógyításában. 1833. szept. 3-án fogadja a kikötőben a hajón érkező gróf Széchenyi István, kit ebéden lát vendégül az erre az alkalomra meghívott városi és megyei előkelőségek keretében. 1837-ben a szegedi rendház főnöke és ez év nov. 13-án Csongrád megye táblabírájává nevezik ki. 1847—1848-ban Nagybecs- kereken igazgató és házfőnök. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár részvényese. Közben 1847-ben Kecskeméten vice-rector-igazgató. 1853—855-ben Tatán látja el e munkakört, majd 1856—1864 években ismét Kecskeméten és közben 1862—1864-ben Debrecenben rector. 1865— 1873-ban pedig vice-rector Vácon és itt hal meg. 1864-ben kormánytanácsossá nevezik ki és 1869-ben kitüntetik a koronás arany érdemkereszttel. 23. Grüner Géza (Magyarkanizsa, 1860. aug. 29.—Szeged, 1943. febr. 17.) földbirtokos. Fülöp földbirtokos és Singer Cecilia fia. Iskoláit Magyarkanizsán végezte és gazdasági ismereteit atyja birtokán sajátította el. Szegeden Madách u. 7. sz. a. lakott (1911). 1886-ban kibérlia Pallavicini-féle 428 holdas birtokot és azon mintagazdaságot létesít. Amikor bérlete 1916-ban megszűnik Szegváron vásárol saját birtokot. A Megyei Gazdasági Egyesület tagja és választmányi tagja. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár igazgató választmányának tagja. Á Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Sövényházi birtokos. Sándorfalva (illetve Algyő) díszpolgára. Gazdasági érdemeit 1931- ben a gazdasági főtanácsosi címmel ismerik el. 1890-től a megyei törvényhatósági bizottság tagja. Kohn Herminával kör házasságot 1887 körül, melyből István és Mária gyermekei származtak. 276. Grüner István (Nagykanizsa, 1887. febr. 20. —Szeged, 1976. ápr. 31.) ügyvéd. Előbbi fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte, ahol 1904. jún-ban tett érettségi vizs97
