Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
G
GÖMBÖS GÖRGEY Közjegyzői Kamara elnöke. 1878-ban részt vesz a szegedi találkozóján a 3. honvéd zászlóaljnak. Nős, neje gyászolja. Szülei valószínűleg László földbirtokos és neje Rácz Mária Magdolna voltak. Elődeinek családneve eredetileg „Gorovej” volt. 157. Gömbös Gyula (Murga, 1886. dec. 26.—München, 1936. okt. 6.) jákfai nemes. Tanító fia. Iskoláit Sopronban kezdte, majd a pécsi hadapródiskolában folytatta. Innen kerül 1905-ben a zágrábi 25. honvéd gyalogezred, kötelékébe csapatszolgálatra. 1908-ban katonai torna- és vívótanfolyamra vezényelték, ahol oklevelet szerzett. 1912-ben felsőbb tiszti tanfolyamra megy s utóbb a bécsi cs. kir. hadiiskola hallgatója. Ennek elvégzése után a 6. hadtestben, illetve a 83. dandárnál szolgál. 1914-ben a 13. hadtest vezérkari osztályára kerül. Végig- küzdi az első világháborút, megsebesül, több hadiékít- ményes kitüntetés tulajdonosa. Beosztást nyer a hadügyminisztériumba, majd a belügyminisztériumba. 1918- ban a zágrábi követségen attaché. Ezt követően Bécsben majd Belgrádban találjuk, ahonnan 1919-ben Szegedre jön és bekapcsolódik az ellenforradalmi szervezkedésbe. A szegedi A. B. C. katonai előadója. Mindkét ún. szegedi kormány hadügyi államtitkára. Nemzetgyűlési képviselő. 1928-ban honvédelmi államtitkár. 1929-ben vitézzé avatják, majd honvédelmi miniszter lesz. Gyalogsági tábornok. 1932-től haláláig miniszterelnök. Neje Reic- hardt Margit, kitől fia származott. 223. Gömör Béla (Arad, ?—Szeged, 1970. ?) tanár. 1945-ig Gammer. Iskolái elvégzése után, egyetemre megy és középiskolai tanári oklevelet nyer. 1913-ban az ipolysági áll. főgimnáziumban vállal tanári állást. 1918-tól a nagy- kállói áll. főgimnázium tanára, majd 1919-től kezdődően a szegedi állami Árpádházi Szent Erzsébetről nevezett leánygimnázium tanára. Vegytan, természetrajz, állattan, földrajz szakos. E gimnáziumból 1942 aug. 1-jével a szegedi m. k. áll. Klauzál Gábor gimnáziumba helyezik át, majd pedig innen 1948. szept. 7-ével a szegedi m. k. áll. Boldog Margit gimnáziumhoz kerül. Szeged Zerge u. 3. sz. a. lakos. Az 1941—42-es tanév végével vonul nyugalomba. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és választmányi tagja. A szegedi Egyetem Barátainak Köre természettudományi osztályának választmányi tagja. A gyakorló tanárjelöltek vezető tanára. Szegeden 1930-ban köt házasságot az ugyanezen intézetbeli tanárnővel Serafin Margittal, mely házasságból Béla fia származott. Később különváltan élt, illetve elvált. Pestre költözött. 1945-ben családi nevét „Gammer”-ről „Gömör”-re változtatta. Budapesten temették el. Öngyilkossággal vetett véget életének. 276. Gömöry Andor (? 1875. ?—Szeged, 1943. ápr. 14.) itélőbíró. László és Mecsey Katalin fia. Iskolái elvégzése után az egyetemen jogot hallgatott és az abszolitorium elnyerése után 1899-ben kinevezik a szegedi kir. törvényszékhez aljegyzővé. 1905-től szegedi aljárás- bíró. 1909—1914 években szegedi kir. járásbíró és Margit u. 14. sz. a. lakos. Az első világháború során katonai szolgálatot teljesít és 1918-ban tüzérszázadosként szerel le. A szegedi kir. törvényszékhez kerül bírónak. Később ugyanitt tanácselnök. A Szeged- Belvárosi Kaszinó tagja és választmányi tagja. Szegedi háztulajdonos, Petőfi Sándor sugárút 44/a. sz. a. lakos. 1935-ben mint c. kir. táblabíró vonul nyugalomba. A Legkisebb Munkabéreket Megállapító Országos Bizottságnak a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara területén tagja a férfiszabó, férfiruhakészítő, női szabó, leányruhakészítő, fűzőkészítő, illetve ács és kőműves szakmában. Neje Andriska Ida Mária Irén, kitől László fia származott. Hatvannyolc évesen halt meg. 220, 272, 276. Gönczy Sámuel. (?—Esztergom, 1870. aug. 17.) Soma. 1839-ben Szegeden vendégszereplő színtársulatnál színész és súgó. Ez évben adja közre itt „Játékszín Zsebkönyv”, ét, mely hasznos forrásmunka. Később Pestre kerül és a Nemzeti Színháznál helyezkedik el 1843-tól kezdődően. Itt jelenteti meg évenkint a „Magyar Nemzeti Színház Zsebkönyve” című kiadványát, 1843—1850-es években Gillyen Sándor és Réty Mihály, 1853-ban Tűre Imre és 1855-ben Novák György társszerzőségében. 1846— 1847-ben kolozsvári színtársulatóan szerepel, de fátyolozott hangja alkalmatlanná teszi a színészi szereplésre és ezért végleg a súgói munkakörre szorul le. 1870-ben Völgyi György társulatában Esztergomban tartózkodik és itt éri a halál. Csuka Laura színésznővel kötött házasságot. 249/48. Görbe Sámuel (Makó, 1857. ?—Szeged, 1945. ?) Sámuel és Szabó Anna fia. Iskolái elvégzése után a Ludovika Akadémiára ment, ahol 1880. szept. 1-jével hadapróddá léptették elő. A gyalogsághoz nyert beosztást, ahol 1895-ben századosi rangfokozatot ért el. 1914- ben, korára tekintettel hivatali szolgálatra vonul be Szegedre. Itt élt és 1942-ben Szent Mihály u. 3. sz. a. lakott. A Szeged -Belvárosi Kaszinónak tagja, nyugalmazott m. kir. honvéd alezredes. Szegeden nősült 1895. jún. 9-én Pol- czner Gizellát véve feleségül, kitől Blanka leánya származott. Neje 1902-ben önkezével vetett véget életének. Ezredesként halt meg és a Szeged-Belvárosi temetőbe temették. 219, 276. Görgey Arthúr (Toporc, 1818. jan. 30.—Budapest. 1916. máj. 21.) görgői és toporci nemes. György föld- birtokos, a törvényesen egyesített két Szepes vármegye adószedője és táblabírája, százados és neje a polgárleány Perczián Erzsébet Vilma fia. Iskoláit Késmárkon végezte és amikor a család részére — de másnak — biztosított ingyenes hely szabadult fel a tullni utászkari iskolában és az lemondás folytán részére megnyílt, ismerve 94
