Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)

G

GÁL

GÁRDONYI

ülnökké nevezik ki. Háztulajdonos. A Szeged- Belvárosi Kaszinó tagja, választmányi tagja, majd igazgatója. Az 1879-es árvíz alkalmával tanúsított magatartásáért kormányelismerésben és köszönetben részesül. A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara alapító elnöke. Számos vállalat alapítója, igazgatósági és felügyelő bizottsági tagja, elnöke. Királyi tanácsos (1897). A Szabadelvű kör választmányi tagja.

87, 90, 110, 145, 159—60, 286.

Gál Ferenc (Szeged, 1875. nov. 27.—Szeged, 1953. jan. 6.) Előbbi fia. Iskoláit Szegeden végezte, majd a budapesti és bécsi kereskedelmi akadémiát látogatta. Tanulmányai befejezése után az Osztrák-Magyar Bank kötelékébe lép és mint banktisztviselő teljesít szolgálatot Bécsben, Szabadkán, Szegeden. Utóbbi helyen fiókigazgatóvá léptetik elő. Szeged város törvényhatósági bizottságának tagja. Szegedi állásából megy nyugalomba és itt éli le hátralevő idejét. Házasságát Szabadkán 1900. febr.

24-én kötötte Lénárd Amáliával. Gyermekei Ferenc, Melinda és Imre. A Kölcsey u. 3. sz. a. ház tulajdona volt ebben lakott, itt is halt meg. Amikor az Osztrák-Magyar Bank megszűnt és munkakörét a Magyar Nemzeti Bank vette át, akkor is fiókigazgatója lett.

232, 272, 276.

Gaál József (Nagykároly, 1811. dec. 12.—Pest, 1866. febr. 28.) dálnoki nemes. József uradalmi gazdatiszt és neje Marsovszky Jozefa fia. Iskoláit Nagykárolyban, Szatmáron, Budán és Pesten járta. Majd a pesti tudományegyetemen filozófiát és jogot hallgatott. 1833-ban elhelyezkedik a kir. Helytartótanácsnál számvevői gyakornokként, ahol hamarosan járulnok lesz. Közben már jelentkezik irodalmi kísérleteivel, majd egyre inkább elismerést arató munkáival. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választja. A szabadságharc idején Szatmár megye főjegyzőjévé választják, de hamarosan felrendelik az Igazságügyminisztériumba, ahol Vukovics Sebő titkára és alszázados lesz. A Március 15-e szerkesztője. Egyre-másra publikálja munkáit, melyek közül az 1839-ben írt és megjelentett „Szerelem és Champaigne” Szegeden a Színházkedvelő Társaság előadásában 1841. nov. 9-én kerül színre. Kiveszi részét a szabadságharcból harcol Jellasich ellen, Damjanich alatt szolgálva annak kedves embere főszázados. Nyíregyházi térparancsnok. Világos után hat évre Aradra internálják. Később gróf Csekonics családjánál Zsombolyán nevelőskö- dik, s ez állásában akkor is megtartják, amikor a gyermekek már felnőttek. E család pesti palotájában éri a váratlan halál. Nőtlen maradt. 46.

Gaál Jolán (Leona) (Szeged, 1860. júl. 8.— Szeged, 1892. ápr. 12.) Gaál Endre nénje. Iskoláit Szegeden végezte és tizennyolc éves korában ment férjhez az akkori kir. törvény- széki jegyzőhöz alapi Salamon Zsigmondhoz. (1. ott) Harminckét évesen halt meg. Szent Háromság utca 14. sz. a. lakott. Házasságából

Erzsébet, Jolán és Mária gyermekei származtak. 240.

Gaál Mihály (Győr, 1824. ?—Szeged, 1868. jún. 15.). Győrből származott Szegedre. Ág. h. ev. vallású. Kereskedő és földbirtokos. 1868-ban városi képviselő, háztulajdonos Klauzál tér 7. sz. alatt. Szegeden nősült 1858-ban és Dankó Máriát vette feleségül, kitől Júlia, Endre és István gyermekei származtak. El- özvegyülése után 1866. aug. 17-én ugyancsak Szegeden újabb házasságra lép Csávolyszky Jozefával, Vedres István özvegyével.

249/42, 249/42.

Galambos Gábor (Sajólászlófalva, 1808. márc. 24.— Pest, 1866. júl. 30.) egresi nemes. Galambos Pál ev. ref. lelkész és neje Juhász Julianna fia. Borsod megyében született. Középiskolát Miskolcon a ref. gimnáziumban végzett, majd Kassára került tógátus diáknak. Innen szökik meg, hogy színpadra léphessen. Előbb vándor- színész s atyjának kétszer is sikerül őt eltéríteni és hazacsalni. De harmadszor is elszökik a szülői háztól s most már nem találják. Fellép Rozsnyón (1826), Miskolcon (1828), Kassán, Kolozsváron. 1826—1835. években vándorszíntársulatokkal járja az országot és mindenféle munkakörben dolgozott, mely a színházzal kapcsolatos. 1836-ban Budára megy, 1837-ben pedig Bécsbe, hogy ott magát továbbképezze. A pesti Nemzeti Színháznak megnyitásától tagja. 1843-ban számos európai országot látogat meg. 1848-ban beáll nemzetőrnek, majd honvéd- nak, elkíséri Kossuth Lajost alföldi toborzó útján s kormánybiztosa lesz Szegeden. Utóbb Miskolcon szabad- csapatot szervez. Elkíséri a kormányt Szegedre. A szabadságharc leverése Segesvárnál éri, s őrnagyként Törökországba emigrál. Távollétében halálra ítélik. Jelentéseket küld a titkosrendőrségnek és 1850-ben visszatér és kegyelmet kap (1851). Ismét a Nemzeti Színházban kap -— megszakításokkal — szerepkört. Vendégszereplőként járja az országot. Amikor 1866. júl. 30-én Pesten fellép, a színpadon gutaütés éri, mely néhány óra alatt halálát okozza. 1831-ben kötött házasságot Szentpétery Zsuzsannával egy ref. lelkész leányával, kitől három gyermeke, köztük Ákos fia született. Művésznévként az Eg- ressy nevet használta. 45, 47, 92, 124.

Gammer Béla L: Gönör Béla. 176.

Gamperl Alajos L: Gyöngyösi Alakos.

87, 90, 92, 97, 105, 252/117, 268

Ganié Arnold. A magyar államvasutak központi leszámoló hivatalának II. ügyosztályán hivatalnok, szegedi Zerge u. 16. sz. a. lakos. (1911). 1929-ben nyugállományú MÁV főfelügyelőként a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1920—22-ben kapcsolatban van Bach Artúr bankárral, kinek pesti tőzsdeügyleteihez és pénzszállítmányaihoz kollégái között társakat verbuvál. 1933-ban még szegedi lakos. Nős.

Gárdonyi Géza (Agárd-puszta, 1863. aug. 3.—Eger, 1922. okt. 30.) újságíró, író. 1897-ig: Ziegler a családneve. Ziegler Sándor géplakatos és neje Nagy Terézia fia.

89