Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
F
FEHÉR FEKETE Nováky Kornéliával 1883. dec. 8-án, kitől István Lajos, Imre Kajetán Dezső, Kornélia és Erzsébet gyermekei származtak. Szegeden Mé- rey u. 10. a. lakott. Hetvenhárom éves korában halt el. 159. Fehér Ipoly Kálmán (Visk, 1842. ápr. 11.—Pannonhalma, 1909. okt. 27.) tanár. Visken élő kasznárfia. Korán árvaságra jutva már elemi iskoláit is nagybátyjánál a Csallóközben Nagymegyeren végzi és középiskolát először Komáromban, majd Győrött látogat és azt már benedekrendi noviciusként Pannonhalmán fejezi be. 1858-ban lép a bencés rend kötelékébe. 1864-ben a pannonhalmi főapátság lyceumának történelemtanára. 1865. szept. 24-én pappá szentelik. 1866-ban fizika—matematika tanár. 1869. okt. 6-án szerez középiskolai tanári diplomát. A következő öt esztendő alatt jelennek meg jelentős munkái a mennyiségtan és természettan tárgyköréből iskolai tankönyvekként is. használhatóan. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1878-ban Győrben tartott vándorgyűlésének titkára, jelentésének szerkesztője. Ez évben nevezik ki az esztergomi főgimnáziumhoz igazgatónak. 1881-ben eddigi munkássága elismeréseként a Ferenc József rend lovagja lesz. Életének új korszakába lép 1882-ben, amikor az árvízsújtotta, majd rekonstruált Szeged tankerületének főigazgatója lesz. Ezt az állást tíz éven át tölti be. Erre az időre esik ama kormánymegbízatása, melynek során először Bajorországot utazza be, tanulmányozva annak közoktatási rendszerét és küldve erről jelentését a kormánynak. Referátuma nyomtatásban is megjelent. Amikor 1883-ban meglátogatja Szegedet a király, a tanügyiek és iskolák nevében ő fogadja és üdvözli. Újabb munkásságát a királyi tanácsosi címmel jutalmazzák. Majd a Balkánt utazza be és tesz jelentést szerbiai és bulgáriai iskolaügyi tapasztalatairól. Jelentései későbbi tanügyi reformok fontos forrásai. Szakismeretét és eredményekben gazdag életművét rendje is nagyra értékeli minek jeléül a magaar tartomány főnökévé, pannonhalmi főapáttá emeli 1892-ben. Ez egyben Szegedtől való búcsúzását is jelenti. A város nevében a polgármester köszön el tőle, munkásságát méltató beszédében. Ő maga is tankerületi főigazgató társaitól és alája rendelt iskolái tanári karától levélben búcsúzik és az erre érkező válaszok személyéhez való ragaszkodást, távozása feletti sajnálkozást sugároznak. A milleniumra készített munkálatai után a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választja, a Magyar Közoktatásügyi Tanács pedig öt évre másodelnökévé emeli. Királyi elismerésben részesül. A Vaskorona- rend II. osztályosa lesz. 1901-ben pedig a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem honoris causa theolo- giai doktorává fogadja. Amikor 1902-ben hatvanadik születésnapját ünnepli, Szegedről Firbás Nándor, a tankerületi főigazgatóság jegyzőjeként melegen üdvözli. 1904-ben valóságos belső titkos tanácsossá lép elő. 150. Fejér Péter (Ács, 1830. október 13.—Kecskemét, 1876. július 13.). Úgy látszik, hogy a család vezetékneve helyesen: Fehér volt. Iskoláit Pozsonyban és Pápán végezte, utóbbi helyen hallgatott teológiát. 1848-ban beállott nemzetőrnek, majd honvéd lett és végigharcolta a szabadságharcot. Világos után 1850-ben középiskolai tanári oklevelet szerzett és Győrött segédlelkész lett. Majd a heidelbergi egyetemet látogatta és Kecskeméten az ev. ref. főgimnáziumban a magyar nyelv és irodalom tanára, később igazgatója lett. Ezen állásában maradt haláláig. Alapító szerkesztője volt a „Kecskemét” című hetilapnak. 1864. július 26-én részt vett a Szeged-Belvárosi Kaszinó könyvtárának gyarapítása érdekében tartott népkerti táncvigalmon a kecskeméti Kaszinó képviseletében. 113. Fejérváry Ferenc (? 1823. ?—-Hódmezővásárhely, 1864. július 29.) atyja talán Sándor volt és ez esetben anyja Hevessy Anna. Czi- mer a személyét nem tudta azonosítani. A középiskola elvégzése után mérnöki tanfolyamot végzett és talán azonos a hódmezővásárhelyi uradalmi mérnökkel. De lehetséges, hogy ügyvéd volt ugyancsak Hódmezővásárhelyen, kire a fenti elhalálozási adatok vonatkoznak. Más adat szerint 1889-ben halt volna meg. Az uradalmi mérnöknek neje volt Fejérváry Paulina, kitől Erzsébet, Anna és Sarolta gyermekei származtak. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 89. Fekete Béla (Kiskunfélegyháza, 1883. június 18.—Szeged, 1944. július 23.) atyja Péter, anyja Szivák Mária volt. Iskoláit Kiskunfélegyházán látogatta, majd a budapesti tudományegyetem állam- és jogtudományi karára iratkozott be ott 1906-ban a jogtudományok doktorává avatták. Ezt követően joggyakorlatot folytatott Budapesten és Szabadkán és annak letöltése után Budapesten 1909. április 26-án ügyvédi vizsgát tett. 1909. június 15-én a Szegedi Ügyvédi Kamaránál kérte az ügyvédi lajstromba való bejegyzését Szeged székhellyel és ettől kezdve haláláig Szegeden volt gyakorló ügyvéd. Eredetileg Valéria tér 1., illetve 2. sz. alatt lakott, majd Mérey u. 6/b és végül Püspök u. 11/a szám alatt tartott fenn irodát. Szegeden 1911. március 15-én kötött házasságot muraszombati Koczor Viktóriával, kitől később elvált. Házassága gyermektelen maradt. Tagja volt a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. 275. Fekete Ipoly (Esztergom, 1858. november 5.—Szeged, 1939. július 12.) iskoláit feltehetően Esztergomban végezte. Majd Vácra került, ahol 1877. augusztus 27-én beöltözött a kegyes tanítórendbe. 1882. június 24-én tett fogadalmat és ugyanezen év augusztus 5-én szentelték fel áldozó pappá. 1882—1883. években a budapesti rendházban él és a budapesti tudományegyetem bölcsészeti karán I. éves hallgatóként tanárnak készül. Tanári oklevelének megszerzése után Szegedre került, ahol a kegyesrendiek vezetése alatt álló városi főgimnáziumban szerzetes tanárként működött. 1889-ben a veszprémi ház lakója és az ottani gimnáziumban oktat. 1894-ben azonban ismét Szegeden találjuk és ettől kezdve itt is maradt haláláig. 77
