Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
F
FARAGÓ FARKAS sági tag. Máramaros megyei származású volt. 191, 195, 269. Faragó Antal (Blumenhal 1833.—Szeged, ?) nemesi származású. A Pozsony megyei Virágvölgyben, vagy a Temes megyei Máslakon született. Atyja gombkötő mester volt Szegeden, anyja Vertios Rozália. Feltehetően Szegeden végezte iskoláit. Részvényese és tagja volt a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. Neje Szeghő Mária volt, kivel Szeged felsővároson 1860. május 28-án kötöttek házasságot. Neje is nemesi származású volt. Násznagyai örhalmi József és Müller Lajos nemesek. 1866. november 4-é Bene Imre megyei törvényszéki tanácsos és neje, Heszler Hermina, Béla Sándor Elemér nevű fiának keresztszülei. Házasságkötéskor 27 éves volt. 98. Faragó László (Simánd, 1848. ?—Szeged, 1901. okt. 5.) Ferenc makói ügyvéd és neje Kompár Anna fia. Nőtlen. Arad megyei volt. Elemi és középiskoláit talán Kecskeméten végezte, s esetleg az ottani jogakadémiát látogatta. Ezt követően Pesten végzett jogot. 1879- ben a szegedi Csónakázó Egylet titkára és belép a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagjai sorába is. 1880-ban szegedi bírósági jegyző és megbízott pertárnok. Bírói vizsgát tehetett és 1884—1889-ben makói kir. járásbírásági albíró. 1888—1891-ben a szegedi kir. törvényszék bírája. 1899-ben a kaszinó választmányi tagja. 1880-ban kir. biztosi bizottsági tag volt a kisajátítási ügyek tárgyalására. 53 évesen halt el. Nőtlen maradt. 191. Faragó Ödön (Szeged, 1859. ?—Szeged, 1915. febr. 19.) bihari nemes. János és Miha- lovits Anna fia. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál járt. A pesti tudományegyetem orvoskarán szerzett orvosdoktori diplomát. Orvosi gyakorlatot 1885-ben kezdett a szegedi Kerületi Börtönben, mint börtönorvos. Ezen állásából választották meg 1891-ben városi főorvossá. E minőségben működött Szegeden tiszti orvosként haláláig. Mint börtönorvos a fegyházak és börtönök élelmezési és egészségügyi helyzetéről tett közzé jelentéseket. Később foglalkozott egy tanulmányban a rekonstrukció utáni Szeged közegészségi viszonyaival. Javaslatot tett a városi tanácsnak (1892) „gyermekmentő bölcsődék” felállítására a gyermekhalandóság csökkentésére. Ennek szorgalmazója és szervezője lett. A szegedi Dugonics Társaságnak tagja a tudományos osztályban. A Szegedi Orvos Egyletnek pedig alapításától (1898) tagja és igazgatója. Iskolaszéki elnök (1900). Neje Stro- bentz Gizella volt, kitől Ödön és Aladár nevű fiai származtak. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és 1903-ban választmányi tagja. 1904-ben nemesi rangra emelik előnév és címerhasználat engedélyezésével. Az Országos Közegészségügyi Tanács tagja (1911). Szegeden Bástya u. 9. sz. a. lakott. Temetésén a Dugonics Társaság nevében Czímer Károly búcsúztatta. Ötvenhat évesen halt meg. 191. Faragó Róza (Szeged, 1838. ?—?) János asztalosmester, városi polgár és neje Oszt- rovszky Jozefa leánya. 1863-ban szerepelt a Szeged-Belvárosi Kaszinó felelevenített műkedvelő színjátszó társaságban. Szegeden, Zrínyi u. 8. szám alatt lakott. Szegeden 1874. szeptember 28-án férjhez ment Chilkó Sándor (1834—1888) szeged-alsóvárosi kántorhoz oki. tanítóhoz, kinek Gyula György nevű fiút szült. Násznagyjai Osztróvszky József és Szluha Gáspár ügyvédek voltak. 1888-ban el- özvegyült. 121. Farkas Béla (Hajdúnánás, 1884. jún. 15.— Szeged, 1967. márc. 19.) nagynyújtódi nemes. Középiskoláit részben szülőhelyén, részben Kolozsváron a ref. kollégiumban végezte. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem matematikai és természettudományi karának biológiai előadásait hallgatta (1902—1906), majd az egyetem tanársegéde, később adjunktusa lett. Itt szerzett 1906-ban tanári oklevelet és fii. doktori fokozatot. Szaktudását ezután a kiéli egyetemen tökéletesítette. 1915-ben egyeteme magántanárrá habilitálja. Egyben az állattani intézet és az Erdélyi Múzeum Egyesület igazgatója. Állásait Erdély elcsatolása után a román fennhatóság alatt is megtartja, de később menekülésre kényszerült a magyar állam javára optálva a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem matematikai és természettudományi karának lesz előadója (1920—1922). A Ferenc József Tudomány- egyetemnek Szegedre telepítése után ennek tanszékvezető tanárává nevezik ki. 1924. aug. 28-án ny. r. egyetemi tanárrá lép elő. Az állatrendszertani tanszék vezetője. Az Állatrendszertani Intézet és Gyűjtemény igazgatója. 1957-ben a tudományok doktora, ún. nagydoktor 1961-ben a Magyar Tudományos Akadémia biológiai csoportjának titkára. Számos tudományos egyesület és társaság tagja, ismert szakíró, dolgozatai magyarul és németül jelentek meg. Szegeden, Hunyadi János sugárút 43. sz. alatti házon, amelyben lakott, 1984-ben emléktáblát helyeztek el. Talán nős és családos volt. 275. Farkas György, banktisztviselő. Középiskolái elvégzése után valószínűleg a pesti tudományegyetem jog- és államtudományi karán szerzett feltehetően politikai doktorátust 1929- ben az Angol—Magyar Bank Rt. cégvezetője a szegedi fióknál. 1932-től Budapesten az intézet központjában szolgált. 1937—1944-ben a Magyar Hites Könyvvizsgálók Egyesületének tagja. 1941—1944-ben a Magyar Bank és Kereskedelmi Rt. fiókigazgatója Békéscsabán. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. 75
