Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
F
F Fábián Ferenc (Mátisfalva, 1896. nov. 20.— Szeged, 1980. nov. 4.). Középiskolai tanulmányai befejeztével a szegedi m. kir. Ferenc József Tudományegyetem állam- és jogtudományi karára kérte felvételét, ahol 1922-ben politikai és 1923-ban jogtudományi doktori oklevelet nyert. Tanulmányai befejezésével igazságügyi pályára lépett. Az ítélőbíróságok kötelékében joggyakornokként kezdte pályáját. 1927-ben szegedi járásbírósági jegyző. 1929- ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1934- ben szeghalmi kir. járásbíró, majd 1941-ben vezető járásbíró (elnök) Szarvason. Később a szegedi kir. törvényszék bírája, majd felsőbírósági (ítélőtáblái) bíró és ezen állásából ment nyugalomba. Kétszer nősült. Első neje Fábián Erzsébet, kitől Zoltán fia származott. 1946- ban elözvegyülve, Mészáros Júlia középiskolai tanárnőt vette nőül. Utoljára Szegeden, Roosevelt tér 10. sz. a. lakott. Nyolcvannégy évesen halt meg és a szegedi református temetőbe temették. Atyja Márton ref. lelkész. Gimnáziumi tanulmányait Székelyudvarhelyen végezte. 275. Fábián Sárndor. Czímer szerint 1867-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó „Egyenlőség” nevű ifjúsági körének választmányi tagja. 139. Fabinyi Ferenc (Pest, 1854. júl. 22.—Budapest, 1916. júl. 16.) Fabini. Fabiny. Teofil igazságügyminiszter és Barabás Emília fia. Iskoláit Pesten végezte, majd az ottani tudományegyetemen jogot hallgatott. Jogi tanulmányait Bécsben, Párizsban és Berlinben folytatta. A pesti egyetemen 1877-ben szerzett doktori diplomát. Ezt követően mint ügyvéd- jelölt működik Budapesten (1875—1877) és 1877-ben a Királyi Kincstári Jogügyi Igazgatóság fogalmazó gyakornoka lesz. Közben 1880- ban ügyvédi vizsgát tesz. 1879-től 1881-ig a m. kir. Kúriára berendelt segédtanácsjegyző. 1886-ban kinevezik a marosvásárhelyi m. kir. ítélőtáblához pótbírónak. 1891-től a budapesti kir. ítélőtábla bírája, ahonnan a m. kir. Kúriára rendelik fel kisegíteni. 1894-ben m. kir. kúriai bíróvá nevezik ki. 1901—1906. években a szegedi m. kir. ítélőtábla elnöke. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, majd választmányi tagja. 1906-ban nyugalomba vonul és a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület ügyvezető igazgatója lesz. Neje Sziklay Emília, gyermekei Emilia és Ilona. Emília leánya a szegedi közjegyző: Sirchich György neje lett. 191. Fadgyas Gusztáv (Szeged, 1830. ?—Budapest, 1871. ?) réthei nemesi családból származik. Pál ügyvéd és Oratsek Filippina fia. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál. Majd a pesti egyetemen jogot hallgat és az abszolutórium megszerzése után ügyvédjelölti gyakorlatra megy. Pesten 1853- ban (?) ügyvédi oklevelet nyer. Folyamodik az ügyvédi gyakorlat ideiglenes engedélyezése iránt. Az engedély birtokában Pesten nyit ügyvédi irodát. Hamarosan névre tesz szert. 1858-ban október 3-án a Szeged-Belvárosi Kaszinó ünnepelt vendége. 1860-ban Pesten „számoló-ápoló és temetkezési egylet”-et szervez. 1861-ben Rákoson, a Városliget mögött „vendégei” részére uszodát nyit, amelyet szeretne a nagyközönség részére is megnyitni s ilyen en- gedéylért folyamodik. 92. Fadgyas Pál (Réthe, 1801. ?—Szeged, 1852. jún. 22.) réthei nemes. Előbbinek atyja. Atyja talán Orbán volt és ez esetben atyja Pozsony megyei táblabíró és a megyei közgyűlés tagja volt. Iskoláit feltehetően Pozsonyban végezte, majd a pesti egyetemen jogot hallgatott. Az abszolutórium elnyerése után ügyvédjelölti gyakorlatra megy és Pesten 1826. jún. 4-én tesz ügyvédi vizsgát. Diplomáját Szegeden hirdetik ki, itt telepszik le és nyit ügyvédi irodát. Nyomban bekapcsolódik a város társadalmi és politikai életébe. A Szeged-Belvárosi Kaszinó alapító tagja, részvényese. Polgári politikai vitafórumot szervez és ennek előadója. 1830-ban mint „bene possessionatus”-t tartják nyilván. Széles körű klientúrát épít ki. Pereivel kapcsolatban gyakran utazik fel Pestre a kir. ítélőtáblára. Csongrád és más megyék táblabírája. A kaszinó hamarosan választmányi tagjává, majd főjegyzőjévé, titkárává, végül elnökévé választja. 1833-ban beveszik a város polgárai sorába. A szegedi ág. h. evangélikus egyházközség szervezője. 1840-ben könyvterjesztőként is működik. 1845-ben vállalja az önkéntes adózást. Választott polgár. A Szeged73
