Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
C
CZEISEL CZIRÁKY mektelen. A szegedi új dalárda alapítója. Negyvenkét évesen halt el. 140, 146, 154, 154. Czeisel János (Németpróna, 1873. jún. 15.— Szeged, 1941. júl. 5.) tanár. Középiskolát Besztercebányán, egyetemet Pesten végzett. Tanári pályáját Debrecenben kezdte (1899), majd Lőcsén a kát. gimnáziumban (1911), s a budapestiben folytatva átvette Szegeden az Állami Felsőbb Leányiskola és intemátus igazgatását (1911). Az első világháborúban a déli fronton szolgált mint népfelkelő tiszt Mackensen seregénél. 1917-ben századosként szerelt le. 1929- ben a szegedi áll. Baross Gábor reáliskola, illetve gimnázium tanára és beosztott leányközépiskolai igazgatójaként működött és innen ment nyugalomba 1934-ben. Egy ideig még az Országos Polgári Iskolai Tanárképző Bizottság tagja Szegeden. Hadirokkant. A szegedi Dugonics-Társaság tagja, igazgatósági tagja, majd ellenőre. Szakíró. 220. Czerkó 1. Babarczy József. 41, 213. Czigler Arnold (Simongáti puszta, 1882. febr. 20.—?) építész. Hainburgban utász hadapródiskolát végzett, majd a szegedi 14. utász zászlóaljhoz kapott beosztást 1901-ben hadnagyként. 1902—1904. években Bécsben magas- építési tanfolyamon vesz részt. Utána Temesvárra kerül, ahol a hadtest építési osztályán dolgozik. Innen vezénylik a Honvédelmi Minisztérium építési osztályára, ahol hamarosan osztályfőnök lesz. 1911—1914. években Szegeden szolgál, mint a II. Honvédkerület mérnökkari századosa és ekkor Földvári u. 9. sz. a. lakik. Ez időben azonos nevű hadnagy fia is Szegeden szolgál. Az első világháborúban Wohlhyniában a 4. hadtest parancsnokságán mérnök-előadó. 1917-ben Erdélyben az I. hadsereg összes építőipari üzemeinek parancsnoka. 1918-bán a bécs—budapesti hadseregfőparancsnokság, illetve Honvédelmi Minisztérium összekötő tisztje. Még ebben az esztendőben ismét Szegedre kerül és az itteni honvédkerület műszaki osztályfőnöke lesz. Itt éri az összeomlás. A Nemzeti Hadseregbe jelentkezik és itt munkavédelmi feladatokkal bízzák meg, mely tevékenysége során számos a háború alatt megrongálódott iskola épületét állítja helyre. 1921-ben mint m. kir. mérnökkari őrnagy kerül nyugállományba. 1923-ban a szegedi Házépítő Rt. vezérigazgatója. A Baross Szövetség kerületi elnöke. 1927-től önálló építőmesterként irodát tart fenn. 1938- ban elhagyja Szegedet és Budapestre költözik. Házasságot kötött Vaniss Adriennel. Cyer- mekei Arnold László és Endre Születési helye a Somogy megyei Henész, Nagyatád mellett. Czímernél: Cziegler. 275. Czímcr Jánosné 1. Kmeth Júlia. 252/155. Czímer Károly (Szeged, 1858. nov. 4.—Szeged, 1930. máj. 14.) tanár. Lázár juhvágó, szűcs és hentesmester, valamint neje Varga Terézia fia. Iskoláit Szeged-Rókuson, gimnáziumot a piaristáknál végezte. 1879-ben a pesti egyetemre ment és annak bölcsészkari előadásait hallgatva ott 1885-ben tanári oklevelet szerzett. Egyéves önkéntesi éve leszolgálása után a Ludovika Akadémián magyar történelmet ad elő 1885—1888. években. Leszerelése után visszatér Szegedre, ahol megválasztják a községi Felsőbb Leányiskola tanárává előbb ideiglenesen, majd próbaéve letöltése után 1889-ben véglegesen. Egy évvel később megbízzák az igazgatói jogkör ellátásával. Kitűnő szervező. Ez évben köt házasságot a szegedi Városi Zenede zongoratanárnőjével Giefing Idával, mely házasságból Károly, Margit és Ida gyermekei származtak. Pedagógiai munkaköre ellátása mellett történettudományi irodalmi munkásságot is fejt ki, publikációi rendszeresen látnak napvilágot. Ennek egyik eredménye, hogy az 1892. évben megalakuló szegedi Dugonics-Társaság már alakulásakor tagjává választja. Amikor Szegeden 1897-ben állami Felsőbb Leányiskolát állítanak fel, a kormány őt kéri fel az igazgatói állás elvállalására. Ennek folytán a községi iskolai állása alól felmentését kéri és elfoglalja állami kinevezésen alapuló új munkahelyét. 1898-ban a pesti egyetem bölcsészkarán doktori oklevelet szerez. Most kezdődő működése idejére esett az új Tisza-parti impozáns leányiskolaépület létesítése, mely három utcára szólóan ma is a város egyik dísze. Az építkezés felügyeletében, szorgalmazásában fáradhatatlan volt az új igazgató. Ezt az állást 1910-ig töltötte be, amikor egyik tanára fegyelmezetlenségét palástolva, állásából felmentették és a szegedi állami főreáliskolához osztották be szolgálattételre, egyébként eddigi rangjának meghagyása mellett. Ezen állásából 1922-ben nyugalomba vonult. Továbbra is tevékeny író maradt és a Dugonics-Társaság szorgalmas tagja. A Szeged-Belvárosi Kaszinó történetét az egyesület felkérésére írta meg, mely mű ma is fontos helytörténeti munka. Borító és címlap, 233, 233, 253/137, 260/324, 275, 297, függelék. Cziráky János (Buda, 1818. dec. 29.—Lovasberény, 1884. febr. 9.) ciráki és dienesfalvi gróf. Nagybirtokos főnemes. Antal Mózes országbíró és Batthyány Mária grófnő fia. Tanulmányait a pesti kegyesrendi gimnáziumban végezte, majd a pesti tudományegyetem állam- és jogtudományi karán jogot hallgatott és 1831-ben jogi doktori fokozatot ért el. Bekapcsolódott a megye politikai életébe. 1840-ben a magyar udvari kancellárián fogalmazó, 1843-ban titkár lesz. Cs. kir. kamarás. Az országgyű- léesen először 1843/44-ben jelenik meg, mint főrend. Aulikus, dinasztikus, mélyen vallásos, hazafias sezllemű. 49
