Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
C
CSERŐ CSÍKOS Az 1865—1872-es országgyűlésen képviselő. író. Mint Csernovics Arsen leszármazottja nevét őse örökbefogadása révén nyerte, eredetileg Szirovicza leszármazott. Élete vége felé mácsai birtokát eladja, Torontál megyébe költözik vejéhez Fénybe. Neje Vojnics Laura kitől Arsén fia és Laura leánya származott. Születése és elhalálozása éve és helye az irodalomban különböző adatokkal szerepel. 215. Cserő Ede (Eger, 1863. febr. 28.—Szeged, 1939. szept. 9.) gyakorló ügyvéd. Lajos és Bultermann Berta fia. 1883-ig Czeiszler. Iskoláit Egerben végezte, majd a pesti tudomány- egyetem jogi karán 1889-ben jogtudományi doktorrá avatják. Ügyvédi pályára készül. Ügyvédjelölti gyakorlatát Egerben és Szegeden folytatja. Pesten 1890. jún. 20-án kap ügyvédi diplomát és a Szegedi Ügyvédi Kamarában kéri e hó 29-én felvételét Szeged székhellyel. Itt köt házasságot Biedl Teréziával. 1895-ben átveszi Wagner Károly szegedi ügyvéd klientúráját, majd 1904-ben Biedl Samu ügyvéd még folyamatban levő ügyeit. 1894—1895. években a Szegedi Híradó szerkesztője. Publicista. Irodája Szegeden, Arany János u. 10. sz. a. volt, mely ingatlan fele részben tulajdonát képezte. Törvényhatósági bizottsági tag. 74 éves korában agyvérzésben hal meg. Művészeti, esztétikai, politikai és közgazdasági cikkíró. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 274. Cserzy Mihály (Szeged, 1899. márc. 12.— Budapest, 1965. nov 27.) tisztviselő. Mihály borbély és író, valamint neje Bózsó Etelka fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte, ahol 1917. március 17-én tett érettségi vizsgálatot. A Szegedi Munkaadók Szövetsége titkára. Majd a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara fogalmazója (1922), segédtitkára (1926), utóbb titkára (1932) és végül ügyvezető titkára (1947). Szegeden köt házasságot Bäck Lili női szabó, gyermekruhaszalon tulajdonossal 1930. febr. 8-án. Házassága gyermektelen marad. Szegeden Széchenyi tér 17. sz. a. lakott. 1950 táján végleg elhagyta Szegedet és Budapestre költözött, ahol II. Kér. Mártírok útja 5/a sz. a. lakott. „Útmutató és telefonkönyv”-e jelent meg Szegeden 1927- ben társszerzőségben. Tagja volt a Szeged- Belvárosi Kaszinónak. 274. Csécsi Nagy Imre 1. Nagy Imre. 206. Csiky Jenő dr. (Székelyudvarhely, 1884. okt. 5.—Buda, 1945. jan. 23.) jogász. Atyja Zakariás, örmény származású kereskedő, anyja Szigethy Róza székely származású. Középiskoláit Kolozsváron kezdte, majd a piaristáknál Budapesten végezte és az ottani tudomány- egyetemen szerzett jogi doktori oklevelet (1906?). Pályáját Kassán mint börtönírnok kezdte s fogalmazóként a szegedi „Csillag” börtönben folytatta 1910-ben. 1914-ben bevonul és végig szolgálja a világháborút. Számos katonai kitüntetés tulajdonosa. Megsebesült. A háború után előbbi munkahelyére kerül vissza és 1921-ben igazgatója a büntetőintézetnek. 1929. jún. 16-án Budapesten vitézzé avatják. Mint a szegedi kerületi Börtön és Államfogház igazgatója megy 1942-ben nyugalomba. Neje Maczkó Ilona, kitől János és István fiai származtak. A Megyei Szociográfiák. Csongrád megye kötetének munkatársa volt és tagja a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. 275. Csikós Dezső Ödön István (Hódmezővásárhely, 1871. aug. 20.—Szeged, 1913. ?) atyja Móricz magánzó, anyja Kiss Anna. Atyja városi főpénztárnok korában fiát Szegedre küldte tanulni a Piaristákhoz, ahol 1885-ig öt osztályt végzett. Ekkorra szülei is Szegedre költöztek. 1895-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és 1900-ig számvizsgálója, illetve ellenőre. Ugyanakkor a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár könyvvezetője. Szegeden 1896. ápr. 28-án kötött házasságot Marosi Ilona Terézia Katalinnal. 269,771. Csikós Imre haszonbérlő, vállalkozó. Czi- mer nem tudta személyét azonosítani. 1859- ben belép a Szeged-Belvárosi Kaszinóba. 1863- ban bérbe veszi Szeged várostól a tiszai, marosi és Maty-éri halászati jogot. 1866-ban engedélyt kap a Maty-éren halastó létesítésére. Betelepítés után azonban a környékbeliek támadják és a tanácsban ellenlábasai kieszköz- lik a zsilipek kinyitását, miáltal halállománya elvész. Ebből per keletkezett, amely csak 10 év múlva ért véget és a várost 50 000 Ft-ra marasztalták Csikós javára. 1874-ben. Felsővároson a Hóbiárt-basa utcában gyufagyárat tart fenn. Hídbérlő. Hal-hasító tanya tulajdonosa. Neje Ördögh Ágnes, leánya Ilona (jT856). Itt említjük meg, hogy a családnév tulajdonképpen két szegedi családot takar. Az egyik nevét hosszú í-vel és rövid o-val, míg a másik azt rövid i-vel és hosszú ó-val írja, miáltal a szó nyelvtani értelme egészen eltérő. Azonban ez az írásmód még az anyakönyvekben sem szerepel következetesen és így nehéz e helyen is a helyesírásmód megállapítása és követése. 1867. VI. 22-én árverésen megveszi a városi napi-, heti-, országos vásári-, búzapiaci hely-, véka-, karó- és mázsapénz bérletét. 89. Csíkos János István Lajos (Csanytelek, 1886. nov. 11.—Szeged, 1947. VII. 19.) János és Jósa Ilona fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte (1895—1903). Állami szolgálatba lép és pénzügyi vonalon helyezkedik el. 1911-ben a Szegedi kateszteri Igazgatóság gyakornoka, 1914-ben fogalmazó a kolozsvári részlegnél. 1922-ben a szegedi 45
