Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
C
CSERNOVICS CSERNOVICS lyai (Zápolya) János erdélyi vajda magánseregének lovásza. Vezéregyéniség, ki az elégedetlen tömegeket összefogni és maga mellé állítani tudta. Híre kelt — talán maga terjesztette — hogy próféta, királyi vérből való és a nép Cárnak titulálta. Fejétől a talpáig egész testén fekete bőrelszíneződés — anyajegy — húzódott végig és erről „fekete ember”-nek hívták. Mikor egykori gazdája János néven magyar király lett ügyesen helyezkedett először az ő, majd Ferdinánd király oldalára. János király felhatalmazása alapján birtokba vette a Bácskát, ami az itteni urak haragját váltotta ki. Később Ferdinánd oldalán tette foglalásait és így a János pártiak ellenállását is kivívta. János hadsereget küldött ellene, de vezéreit többször is megverte. Török Bálint egykori birtokán Szabadkán udvartartást rendezett be. Végül azonban Czibak Imre a csapatait tönkreverte, ő megsebesült és Szegedre menekült. Az itteni polgárság felkészülten várta, és egy csetepaté alkalmával Szegeden a Szilágyi patrícius kúriánál egy szegedi polgár Orbán, Urban, illetve Vid Sebestyén az ágyékát keresztül lőtte, mire vajdái elmenekítették Szegedről. Valószínű, hogy mire vele Tornyos pusztára értek már halott volt és el is temették. Török Bálint értesülve tartózkodási helyéről csapatával ott termett, kihantoltatta a holttestet és fejét véve, azt János királynak megküldte ecetben, várva a jutalmat a megöletéséért. Meg is kapta, de ekkor jelentkeztek a szegediek és igazolták, hogy ők ölték meg, mire Török csendben elhagyta Budát, Orbán pedig egy majorságot kapott a reá vonatkozó adománylevéllel. Mikor a császári csapatok bevonultak Budára, Csernoevics feje még mindig a várfalon kitűzött lándzsán függött. 30, 30. Csernovics Agenor (Simánd, 1860. febr. 1.— Szeged, 1914. máj. 6.) mácsai és kisoroszi nemes. György honvéd őrnagy és földbirtokos, valamint magyar-bándi Bihary Julianna fia. Gimnáziumot a piaristáknál Pesten, műegyetemet Zürichben és Budapesten végezte. 1888. május 26-án Szegeden házasságot köt az itteni polgármester leányával Pálffy Idával. Városi mérnök. Élénk részt vesz a város közéletében. Törvényhatósági bizottsági tag. Színügyi bizottság és Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja, majd igazgatója. Iskolaszéki tag. A Délmagyarországi Közművelődési Egyesület igazgató tanácsának tagja. A Szegedi ármentesítő és belvízszabályozó, a pancsova-kubini ármentesítő és belvízszabályozó, a Sövényházi— Szegedi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat igazgató-mérnöke, a szeged-martonosi társulat főmérnöke, a Vízügyi Műszaki Tanács kinevezett tagja. Sportemberként a Szegedi Kerékpárosok és Testgyakorlók Körének, az Atlétikai Clubnak és a Vívó Egyletnek elnöke, utóbbi szervezője. Kitűnő céllövő. Műkedvelő festő, a Szegedi Képzőművészeti Egylet igazgatója. Műpártoló. Sógorságban állt Damjanics Jánossal s annak felesége örököse volt. Élete vége felé pénzügyi manövrirozásai során pénzét bankalapításba fekteti, az intézet azonban tönkremegy, vagyonát veszti s ez öngyilkosságba kergeti. 54 évesen halt meg. 183, 191, 195, 215, 270, 295. Csernovics család. Csernojevics, Csernoevics, Csernovich. Mácsai, majd kis-oroszini (Kisoroszi) nemesi előnévvel. Görög-, vagy Törökországból települt Magyarországra. Nagymúltú, nagy neveket felmutató, irodalmilag is tevékeny család. Görög-keleti szerb vallásúak. 214. Csernovics Emília (? 1819. ?—Budapest, 1909. nov. 30.) mácsai és kis-oroszini. János főszolgabíró és Bos- nyák Zsófia leánya. Arad egyik legszebb leánya volt. 1844-ben megismerkedett Damjanics János császári tiszttel, de ekkor esküvőre nem kerülhetett a sor, mert Damjanics magyarbarát kijelentései miatt akkori főnöke Haynau Itáliába vezényeltette. 1847-ben Aradon augusztus 30-án kötöttek házasságot, mely gyermektelen maradt. Mihály örökbefogadó őse révén viselte a Csernovics nevet, tulajdonképpen Szirovicza leszármazott. Életét férje sorsa determinálta. Házasságkötése után egy ideig Szegeden élt a Petrovics házban és ide irta széphangú leveleit férje. Amikor Damjanics Komáromnál megsebesült hozzá sietett, mellette maradt, vele volt akkor is, amikor Pestre szállították és a város kiürítése után Aradra kényszerültek. Itt érte őket sebesülten a világosi fegyverletétel, melyet követően a császári csapatok bevonulása után férjét börtönbe vetették, hadi törvényszék elé állították és elítélték. Férjét kétszer láthatta, utoljára a siralomházban. Még ezen az október 5-iki napon imát fogalmazott férje részére vigaszul, amit a lelkész közvetlenül a kivégzés előtt adott át. Férje utolsó szavai feleségének szóltak, utolsó levele róla gondoskodott. Feleségét halála utáni nehéz hetekben barátaikra Vásárhelyi Jánosné Brüneck Júlia és Vásárhelyi Albertné Brüneck Juditra bízta. Nevezettek halálukig tartották nejével a barátságot. Damjanicsné később Budapestre költözött, miután férje minden vagyonát elkobozták. Annak ellenére, hogy maga az orosz cár is közbenjárt érdekében Schwarzenberg miniszterelnöknél, az hajthatatlan maradt és az elkobzást jogosnak ítélte. Budapesten a nőnevelésnek és nőoltalomnak szentelte idejét. A Magyar Gazdasszonyok Egyletének leányárva- házat alapított és az egyletnek elnöke lett. Kilencven éves koróan halt meg és egész ország megbecsülésétől övezet- ten szállt sírba. 158, 215. Csernovics Jovan (Iván) 1. Csernoevics Nenad. 30. Csernovics Péter (Mácsa, 1813. márc. 13.—Fény, 1892. ápr. 27.) mácsai és kis-oroszini (Kis-Oroszi). Pál kir. tanácsos és Markovics Ilona fia. Iskoláit Pancso- ván, majd Debrecenben végezte. A pozsonyi jogakadémián hallgatott jogot (1830). Csanád megye táblabírája. 1843—1844-es országgyűlésen Arad megye követe. 1848- ban Temes megye kir. biztosa, majd Bánsági, Bács- Bodrog és Arad megyei főispán. Az utolsó temesi gróf. Aradi várfogoly Világos után. De hamarosan szabadul és amikor Damjanics Jánost ki végzik, a hóhér tői megváltja tetemét és mácsai birtoka parkjában temetteti el. 44
