Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
B
BOROSTYÁNYI BÖRCSÖK érkezett Magyarországra, illetve Szegedre. így nem feltárt, hogy milyen iskolákat és hol látogatott. Az sem tisztázott, hogy szerzett-e tanítói, vagy tanári diplomát. Magyarországon, illetve Szegeden ezidőben nem működött tanárképző intézet. 1835 körül már Szegeden lehetett és Mahler Izsák magániskolájában helyezkedett el tanítóként. Ezt az intézetet 1839- ben a szegedi zsidó hitközség segélyezte, majd 1840-ben átvette tanítóival együtt. Feltehetően ezen állása megtartása mellett bízták meg az 1844-ben megnyílt tanítóképzőben is tanítással. 1846 körül vette feleségül Brada Máriát, akitől Nándor Alfonz Pál (xl847), Aurélia (xl848), Emil István (xl851), Vilmos Guido (xl853), Gusztáv Alfonz (xl855), Mária Franciska Terézia (xl857), Irma (xl857?), Gabriella (xl858), és Irén Terézia (xl862) gyermekei származtak. Neje 1847-ben leánynevelő intézetet nyitott, mely 1874-ig fennállott. 1849- ben megbízzák a reáliskolában a német nyelv oktatásával. 1861-ben nevét változtatta. 1864- től a szegedi városi főgimnáziumban is működött nyelvtanárként, majd haláláig a Reáltanoda tanára volt. Fiú-tápintézetet is alapított 1865-ben és szakíróként is tevékenykedett. 116. Borostyányi Alfonzné 1.: Brada Mária. 60. Borostyányi Nándor Alfonz Pál (Szeged, 1848. jan. 1.—Páris, 1902. aug. 5.) író, újságíró. 1861-ig Bernstein. Borostyányi Alfonz és Brada Mária fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte. Utána a pesti egyetemen előbb jogot, maid bölcseletet hallgat. Már 1865-ben találkozunk írásaival. A publicisztika felé orientálódik és több pesti lap munkatársa, majd szerkesztője lesz. A Szegedi híradónak éveken át külső munkatársa. Később 1893-ban Párisba költözik. Itt az általa alapított „Le Siede” című lap szerkesztője. Neje Troli Irma írónő. Operáció után hal meg. 11, 122. Botos József. Színész, súgó. 1834-ben Miskolcon megjelenteti a „Miskolczi nemzeti játékszín zsebkönyve”, című kiadványát, majd pedig Szegedre jön és itt Farkas József színtársulatában szerepel színészként és színházi súgóként. Itt jelenteti meg 1838-ban „Játékszín füzér Szeged sz. k. város lakosainak” című könyvecskéjét. 248/29. Bottka Miksa. Honvéd őrnagy. 1929-ben Szegeden állomásozó m. k. honvéd őrnagy. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 274. Bozsó Ödön 1907-ben szegedi Párizsi körút 22. sz. a. lakos násznagy Kecskés István— Koszta Julianna esküvőjén. 1911-ben városi 1927-ben a szegedi városi Javadalmi Hivatal vezetője, majd városi számvevő, főszámvevőhelyettes. Ezen állásából megy nyugalomba 1929-ben. A Szeged—Belvárosi Kaszinó tagja. Neje 1942-ben Szegeden, Szent Mihály utca 7. sz. a. nyugdíjasként él. 274. Böhm Ferenc (? 1864. nov. 29.—?) bank- tisztviselő. Kajetán Félix és Bajárlein Karolina fia. Hivatásául a bankszakmát választotta és 1900-ban az Osztrák—Magyar Bank mára- marosszigeti fiókjának főnöke. Innen 1903-ban a kaposvári fiók élére kerül, 1908-ban pedig átveszi a kassai fiók vezetését. 1912-ben kerül Szegedre és az itteni fiók vezetője a Magyar Nemzeti Banknak 1924. jún. 30-án történt megalakulásáig. Ekkor nyugdíjba vonul. 1929- ben felkéri a Szeged-Belvárosi Kaszinó, amelynek tagja, hogy lássa el a kaszinói számvizsgálói feladatot. A Szegedi Somogyi Könyvtárnak könyvet adományoz. 1917-ben a Szegedi Lloyd-Társulat választmányi tagja volt. Szegeden 1920. nov. 27-én vette feleségül Nikolics Teodórát. 267, 272, 274, 286—9. Böhm Kamill 1. Damásay Kamill. 274. Bölcsházy Zoltán (Rozsnyó, 1891. máj. 8.— Budapest, 1953. okt. 5.) ítélőbíró. László és Hritz Vilma fia. Iskoláit feltehetően Rozsnyón végezve a pesti egyetem állam- és jog- tudományi karának hallgatójaként szerez jog- tudományi doktori oklevelet. Budapesten tesz egységes bírói és ügyvédi vizsgát, 1927-ben a szegedi kir. Járásbírósághoz nyer beosztást és ugyanezen év június 11-én házasságra lép az akkori szegedi kir. járásbírósági elnök Pa- raszkay Gyula leányával, paraszkafalvi Pa- raszkay Mária Anna Erzsébettel, kitől Magda és Márta nevű gyermekei számlázták. Hamarosan a szegedi kir. Törvényszék bírája lesz és 1931-ben felruházzák a II. fizetési csoport jellegével. 1937-ben gyulai kir. törvényszéki bíró. A Felvidék visszacsatolása után a kassai kir. ítélőtáblához nevezik ki táblabíróvá. A háborús összeomlás után menekülni kénytelen, Magyarországra tér vissza és Budapesten telepszik le. 274. Böngyik István csizmadia-mester. Czímer szerint városi képviselő, ki a közgyűlésen a Ligeti-féle 48-as csoporthoz tartozott (1869). Neje Nyári Rózái, kitől István fia származott. 1848-ban népvezérként ismert. 1884-ben az időközben elhalt fia gyermekének, Árpádnak gondnoka. 146. Börcsök Ignác (Szeged, 1815. ?—Szeged ?) szappanfőző és lúgöntő mester. Jómódú sze- ged-alsóvárosi gazdálkodó családból származott. Később városi esküdt Alsóvároson, majd uo. városi képviselő, illetve törvényhatósági bizottsági tag. A közgyűléseken a Ligeti-frakció tagja. Az 1879-es árvíz alkalmával tanúsított mentési munkálatokkal kapcsolatban kormány-kitüntetésben részesül. Majd a rekonstrukciós munkálatokban való részvétele elismeréseként az Arany Érdemkereszt tulajdonosa lesz (1883). Tagja annak a városi bi36
