Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)

Z

ZSÓTÉR ZSÓTÉR Zsótér Ferenc (Szeged, 1819.—Szeged, 1865. márc. 29.) iskoláit Szegeden végezte és gazdálkodással foglalkozott. 1845-ben a Sze­ged-Csongrádi Takarékpénztárnak részvénye­se volt. Hajótulajdonos. Egyik hajója „Kos­suth” néven futott. 1840-ben kérte a polgárok közé való fölvételét. 1845-ben építési engedélyt és 1853-ban lakosítási engedélyt kért. 1853-ban flaszterkő fuvarozási díj iránt ad be kérvényt, melyben bormérési engedélyt is kér. Atyja Já­nos, anyja Fogas Anna volt. 1844. febr. 12-én vette feleségül Tóth Erzsébetet Szegeden. Negyvennégy évesen hunyt el. 92. Zsótér János (Szeged, 1788. máj. 25.—Sze­ged, 1861. nov. 16.) iskoláit Szegeden végezte. Hajósgazdaként volt ismert, hajóépítő, keres­kedő és hajófuvarozó. Atyja Ferenc, anyja Bénák Róza volt. Gyermekeit igyekezett tanít­tatni. Hamarosan jómódra tett szert. Családi kúriája állt a „Kistisza” szigeten, ami talán azo­nos a mai Lenin krt. 7. sz. kúriájával. Az újon­nan létesített Komócsin tér kialakításakor le­bontották. Tagja volt a Szeged-Belvárosi Ka­szinónak és Czímer „úri parasztiként említi. 1848-ban Kossuth pártjára állt. Hídbérlő, a Ballagi és Hattyas tó bérlője. Az újszegedi mag­tár tulajdonosa, amely 1849-ben felrobbant. 1832-ben megvásárolta a kamara által eladott hajókat. Egyesek szerint vagy 100 hajója volt. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnak vá­lasztmányi tagja. A 18. században bevándo­rolt görög család sarja. A család neve a „Szó­tér” görög szóból eredően ,,megváltó”-t jelent. Főleg gabonaszállítással foglalkozott „bőgős” hajóival Bécstől a tengerig, de más szállításo­kat is vállalt, kincstári szállító is volt. Hajó­parkját 480 000 forintra becsülték. Szegedre állandó lánchidat tervezgetett. Kétszer nősült. Első felesége Ferró Teréz volt, a második Dáni Katalin, akivel 1860. okt. 1-én kötött házassá­got. Házasságaiból származott: Péter János, Erzsébet, Ferenc, Rózsa, Rozália, Terézia, Demeter, Andor, István, Antal és János. 92, 207, 259/321. Zsótér János (Szeged, 1826.—Szeged, 1898. jún. 7.) iskoláit Szegeden végezte. 1849-ben adótárgy összeíró és adókivető bizottsági tag volt. Szeged város polgára, gazdálkodó és hajótulajdonos. 1897—98-ban színház páholy­bérlő. 1848-ban háztulajdonos a Piac téren. Szegeden 1849. jan. 15-én kötött házasságot Fogas Annával. E házasságból István és La­jos ikrek, József, Julianna, Eszter, Rozália, Fe­renc és János, Sándor és Anna és Anna és Ilona gyermekei származtak. Hetvenhárom évesen halt meg. 92. Zsótér Jánosné I. Feró Terézia. 259/321. Zsótér László (Szeged, 1856.—Szeged, 1922. márc. 28.) atyja Andor, anyja Vékes Franciska. Társaságban gúnynevén „Pisze”-nek nevezték. 1878-ban szerette volna feleségül venni Joó Ilonkát, aki azonban Dankó Pista neje lett. 1892-ben a szegedi „Diana” Vadásztársaság igazgatója. Az első megyei biztosító társaság tisztviselője. 1898-ban Budapestre költözik. Madárgyűjteményét a szegedi múzeumnak ajánlotta fel. Nőtlen maradt. Hatvanhat éve­sen életét öngyilkossággal végezte. 174, 194. Zsótér Mária (Szeged, 1850.—?) A család­ban Mariska néven emlegették. Atyja Andor szatymazi nemes, anyja Vékes Franciska. Is­koláit Szegeden végezte, nevelését a családban kapta. 1878-ban melegebb kapcsolatóa került Mikszáth Kálmánnal, akivel levelezést folyta­tott. 1879—80-ban bálokon szerepelt, kitűnő táncos volt. A Szegedi Korcsolyázó Egylet pénztárosa. 1888 körül kötött házasságot Ta- gányi János magyar kir. honvédőrnaggyal, akitől Zsolt fia született. 259/321. Zsótér Sarolta (Szeged—?) 1891-ben jóté­konysági hangversenyen énekszámokkal sze­repel. 1929-ben birtokolta a szegedi család képeinek egy részét, amelyet Joó Ferenc festett, és más festményeket is. Házasságot kötött Tagányi Sándor doktor, jogtudóssal. 1942-ben még Szegeden lakott, Tisza Lajos körút 7. sz. alatti Zsótér kúriában. 259/321, 259/321. 313

Next

/
Thumbnails
Contents