Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
Z
ZOMBORY ZOMBORY sz. alatti saroktelek, amelyet később, 1927-ben megvett dr. Zöld Jenő törvényszéki bíró és arra házat épített. Felesége Fehér Anna volt. 92. Zombory Antal (Szeged, 1815.—?) iskoláit Szegeden végezte. Érettségi után a pesti egyetemjogi karára iratkozott be és ott szerzett abszolutóriumot, amit követően joggyakorlatra ment és 1837. márc. 17-én ügyvédi vizsgát tett és diplomát szerzett. Diplomáját Szegeden hirdettette ki. 1839. szept .25-én Szeged város tb. aljegyzője volt. 1840-től kezdődően mint fiatal szegedi ügyvéd, itt gyakorol. A Szeged- Belvárosi Kaszinónak tagja volt. 1844-ben kapitányi segéd. 1848-ban a választáson kibukik és nyugdíjazását kéri. Azok közé tartozott, akik önként vállalták az adófizetést. 1853-ban megerősítik tényleges városi aljegyzőként. 1854. febr. 6-án „Vicecapitan civicus”. Az 1848-as szabadságharc idején a 104-es honvédzászlóalj hadnagya volt. 1849-ben résztvett Szenttamás ostrománál. 1867-ben a választáson újból jelölik, de visszalép. 26, 67, 71. Zombory Antal (Szeged, 1840. jan. 15.— Szeged, 1930. nov. 28.) atyja János városi tanácsnok volt, anyja Csikós Rozália. Iskoláit Szegeden végezte és középiskolájának befejezése után a pesti egyetemen jogot hallgatott. Az abszolutórium megszerzése után joggyakorlatra ment és annak letöltése után Pesten 1868. szept. 3-án ügyvédi vizsgát tett. 1869. máj. 27- én ő búcsúztatja a Szegedről távozó Osztróvsz- ky Józsefet. 1869. dec. 23-án védő a betyárvilág felszámolására Szegedre delegált pesti kir. törvényszék előtt. Ügyvédi diplomáját először Pesten hirdettette ki és ezt követően Szegeden is. Ettől kezdve volt Szegeden gyakorló ügyvéd. 1871 májusában a Szegedi Jótékony Nőegylet titkára és már korábban annak jegyzője. Szegeden működött mint ügyvéd, 1871-ben irodáját Szegeden az Iskola utcába Mozgay László házába helyezte át. 1875- ben városi tanácsnok. 1879-ben árvízvédelmi bizottsági tag. Felsővároson és Rókuson népkonyhavezető és felügyelő. Városi tanácsnok. A vasúti töltést védő bizottmány tagja. Az ő birtokába került Zombory Pál ingó vagyona és Zombory János arcképe. 1867-ben a kaszinó Ifjúsági Körének tagja volt, majd elnöke. 1876-ban ő bocsátotta ki az emléklapot a Szegedi Jótékony Nőegylet 30 évi működéséről. Vagyontalan volt amikor a város szolgálatába lépett. 1902-ben nyugdíjazták. Az ügyvédi gyakorlat folytatásáról 1909. dec. 29-én mond le. A múzeumban őrzött szegedi árvízképen ő is rajta van. Nyugdíjazása után Szatymazon szőlőbirtokot szerzett és a szőlőfejlesztésnek szentelte magát. Felesége Perisics Ilona volt. 101, 102, 104, 121, 139, 164, 185, 247/3, 247/3, 250/59, 259/321, 264. 284. Zombory család. A Zemplén megyei Zom- borról nevezett és később nemességre emelt család. Ismert egy „bodonlaki” előnevű család is, amelyről Zombory Gábor 1829-ben Abaúj megyében számvevő volt. Más család talán ama Zombory Ferencné, aki Mária Teréziától 1741. okt. 28-én nemesi levelet kapott és címerviselési jogot. Zombory Mátyás pedig 1722. dec. 5-én III. Károlytól kapott címeres nemesi levelet. A Szegeden élő Zomboryak az e nevű családok különböző ágazataiból valók és nehéz őket egy törzsre visszavezetni. 247/3. Zombory János (Szeged, 1797.—?) atyja Pál városi főkapitány, anyja Makra Katalin. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál járt, majd a pesti egyetemre ment jogot hallgatni és az abszolutórium megszerzése után joggyakorlaton volt. Talán ügyvédi vizsgát is tett. 1810-ben Pozsonyi Ignácznak adósa volt 2000 forinttal. Arcképét Joó Ferenc festette meg és az Zombory Antal birtokában volt. 1845-ben ő is szorgalmazta hitel- intézet fölállítását Szegeden. 1848-ban hadiválasztmányi tag. A Zombory szőlőhegy talán róla nevezett. 1865—67-ig Szeged város tanácsnoka és a Zsidó Hitközség városi biztosa. Szatymazi szőlőtelepítő. Háza a Dugonics utcában állt székelykapuval. Kétszer kötött házasságot. Első házasságában Csikós Rozália lett a felesége és másodszor Kopasz Annát vette el. Fia Zombory Antal, az első házasságából származott, de lehet, hogy fia volt János József és István is. 12, 247/3, 247/3, 259/321, 295/3. Zombory Jenő (Kerecke, 1874. márc. 1.— Budapest, 1945. febr. 9.) atyja Kornél görög katolikus áldozópap, jobaházi és zombori nemes, anyja Valkovszky Anna. Iskoláit Ung- váron végezte, ahol 1893. jún. 17-én érettségi vizsgát tett. A budapesti tudományegyetem jog- és államtudományi karán folytatta tanulmányait és 1897. jún. 27-én tette I. jogtudományi szigorlatát. 1901-ben pedig jogtudományi államvizsgára állt. Az igazságszolgáltatásban helyezkedett el. Marosvásárhelyen lett kir. törvényszéki joggyakornok, majd jegyző. 1903. jan. 15-én Budapesten tett bírói vizsgát és 1904-től albíróként működött. 1908-ban kir. ügyésszé nevezték ki Nagykanizsára. 1911-ben a szegedi kir. ügyészségre került, ahol 1927-ben kir. főügyészhelyettessé léptették elő. 1931-ben a III. fizetési csoport cím- és jellegével ruházták fel. A szegedi Ferenc József tudományegyetem jogi karán a jogtudományi államvizsga bizottság tagja lett. A szegedi tankerületi tanács tagja volt. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Első házasságát Klimkó Abdával kötötte s elözvegyülve Szegeden 1929. szept. 28-án kötött újabb házasságot Gergelyfify Katalinnal. Első házasságából ta310
