Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
V
VERDERBER VIDA ahol 1911-ben orvosdoktori diplomát nyert. Szegeden volt belgyógyász, urológus, gyakorló orvos és 1920-ban Feketesas u. 15. sz. alatt lakott. 1923-ban és ezt követően több családnál volt násznagy, ill. keresztkoma. 1937-ben a megalakuló Szegedi Orvos Kamarának tagja és ekkor Tisza L. krt. 22. sz. alatti lakos. 1941- ben II. osztályú főtörzs-orvos. 1939-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztese. Szegeden 1920. jún. 26-án kötött házasságot Bagáry Ida Annával. Házasságuk gyermektelen maradt. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. , 283. Verderber Ádám. 1929-ben nagykereskedő volt Szegeden és a Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja. 1930-ban vaskereskedő és Szegeden, Kígyó u. 3. sz. alatt tartotta üzletét. 283. Veress Gábor (Kolozsvár, 1885. okt. 2.—?) atyja Vilmos kereskedelmi iskolai tanár Kolozsváron, anyja Malom Aranka. Iskoláit talán Kolozsváron végezte. Egyetemet Kolozsvárott és Budapesten látogatott és itt szerzett politikai doktori oklevelet. Majd a műegyetemet látogatta Zürichben és Budapesten és 1917- ben gépészmérnöki oklevelet szerzett és József Műegyetemen. 1908-tól a MÁV kötelékében dolgozott. 1914—1918-ig résztvett a világháborúban és számos hadiékítményes kitüntetés részese lett. 1925-től a MÁV Szegedi Üzletvezetőségének helyettes igazgatója. 1928-tól a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és választmányi tagja. 1929-ben a MÁV üzletigazgatója. 1931-ben magyar kir. kormányfőtanácsos. A Magyar Mérnöki és Építész Egylet szegedi osztályának elnöke. 1937-ben Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának tagja. A Magyar Racionalizálási Bizottmány és a Magyar Szabványügyi Intézet tanácsadó tagja, képviselője Szegeden. 1937-ben a MÁV Igazgatóság Kereskedelmi Főosztályának vezetője Budapesten. A Dunaharaszti—Ráckevei HÉV Rt. és a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Vasút igazgatósági tagja. 1942-ben IBUSZ alelnök, vezérigazgató. Egyetemi magántanár, szakíró. A Ferenc József Tudomány- egyetem Jogi karának előadója volt Kolozsvárott. A Magyar Gazdaságkutató Intézet Elnöki Tanácsának tagja. Tagja volt a Szegedi Dugonics Társaságnak is. 722, 283. Veress Károly (Békés, 1843. jún. 13.—Szeged, 1916. nov. 27.) atyja Károly, anyja Varró Zsuzsanna volt. Iskoláit Szegeden végezte, a gimnáziumnak első hat osztályával együtt. A magasabb osztályokat Debrecenben végezte. Nagykőrösön 1861-ben tett érettségi vizsgát. Ezt követően az egyetem jogi karára kérte fölvételét Pesten és az abszolutórium megszerzése után joggyakorlatra ment annak letelte után ott ügyvédi vizsgát tett 1869-ben. Az igazságszolgáltatás keretében helyezkedett el. Előbb, 1867-ben Jászkun kerületi aljegyző volt, 1872- ben karcagi kir. törvényszéki aljegyző, ügyész, majd kir. törvényszéki bíró. 1885-ben szolnoki kir. törvényszéki bíró. 1891-tól szegedi kir. táblabíró. Ä Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és választmányi tagja. A Szegedi Vöröskereszt egylet elnöke. 1916-ban nyugalomban van és Szegeden Vadász u. 8. sz. alatt lakik. Kúriai bírói címmel ment nyugalomba. Talán Szolnokon kötött házasságot Steinitzer Etelkával, aki előbb Popovics Zsigmondné volt. Felesége első házasságából Ilona nevű leánya származott, kinek neveléséről gondoskodott és aki az ő — nevén szerepelt. 191. Wesselényi Miklós (Zsibó, 1796. dec. 30.—Pest, 1850. ápr. 21.) atyja Miklós politikus és főispánhelyettes, hadadi báró, anyja Cserei Ilona. Házinevelésben részesült és iskoláit is magánúton végezte. 1818-tól szerepel a megyei közgyűléseken. 1830-ban a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1830—33-ig a reformellenzék vezéralakja. 1835-ben hütlenségi perbe fogják és egy megyegyűlési beszéde miatt 4 évi börtönre ítélik, önkéntes száműzetésbe Graefenwaldba megy. 1840-ben kegyelemben részesült. Több vármegye táblabírója. író. Szegeden utca hirdeti nevét. Szeged díszpolgára. 1844- ben megvakult. 1848-ban Kolozs megye alispánja majd közép-szolnok megyei főispán. Zsibón 1845. nov. 21-én kötött házasságot Lux Annával Graefenbergben, ki a fürdőn ápolónő volt. E házasságából származott Miklós és Béla gyermeke. Tagja volt az Erdélyi Országgyűlésnek. 37,41. Veszelinovics Bazil (Szeged, 1808.—Szeged, 1888. nov. 9.) utóneve magyarul Balázs. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál. Majd a pesti egyetemre ment, jogot hallgatott és az abszolutórium megszerzése után jog- gyakorlatra ment. A joggyakorlatának leteltével Pesten 1833. szept 15-én ügyvédi vizsgát tett. 1833. nov. 28-én Szeged város tb. aljegyzője lesz. 1834-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja. Amikor 1859-ben a kaszinót újjászervezik, ismét belép tagjai közé. 1852-ben a Vigadó (színház) építését szorgalmazza. 1850- ben Csanád, Csongrád megye I. osztályú járásbíróság szegedi bírája. 1866. júl. 27-én Szeged város főbírája. 1884-ben vonult nyugalomba. Feleségének csak Katalin utónevét ismerjük. 1867-től 1883-ig városi tanácsnok volt és résztvett a város rekonstrukciójában. 1848-ban elmenekült Szegedről. Lakását zár alá vették és leltározták. 1849 után visszatért. Nyolcvan évesen halt meg. 26, 69, 73, 86, 89, 137. Vida Ferenc (Szeged, 1805.—?) iskoláit Szegeden végezte. Czímer nevét megkérdőjelezi, nem tudja azonosítani. 1838. máj. 14-én választási bizottmányi tag és városi képviselő Szeged-alsóvároson. Csizmadiamester, válasz301
