Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
V
VEDRES VEDRES valószínűleg Kaposvárott végezhette, majd később a középiskola befejezése után a pozsonyi jogakadémiára ment, ahol 1824-ben tartózkodott. 1825-ben beállt hadfinak és 1848. ápr. 27- én főszázados lett a cs. k. 37. gyalogezred Hl. zászlóaljában Nagyváradon. 1848-ban a délvidéki hadszíntéren találjuk, majd honvédként Nagyváradon, majd mint főhadfogadó tűnik fel és 1849-ben őrnagy, a zárándi különítmény parancsnoka, majd a 37. gyalogezred 3. századának parancsnoka. A 77. zlj. élére kerülve megbetegszik, 1849. júl. 15-től szegedi, majd aradi térparancsnok. Világos után 12 évi várfogságra ítélik, de kegyelemmel szabadul. Fogságának egy részét Jozefstadtban tötltötte le. 1867—68-ban Szegeden napidíjas írnokként szerepel, majd nyug. cs. k. százados. Felesége Schreiner Janka volt. Hatvanhat évesen halt meg. 74. Vedres család eredetileg Vedrics horvátországi származású család, amelynek Szegedre származott ága Vedres Györgytől származott A család az ő ágán nemességre emelkedett és varasányi előnév használatára volt jogosult a Varasányban fekvő birtok után. 7, 35. Vedres Erzsébet Veronika Julianna (Szeged, 1808. febr. 5.—?) atyja István, varasányi nemes Szeged város főmérnöke, anyja Rózsa Terézia. Gondos házi nevelésben részesült. 1829— 32-ig Szegeden a kaszinó bálozó leánya. 1832. okt. 25-én Szegeden férjhez megy Duka Károlyhoz, ki Torontál megyei esküdt, majd szolgabíró. 52. Vedres György (Globóc, 1735. ?—Szeged, 1797. ?) atyja Vedrics 1760 körül költözött Szegedre. Foglalkozása szűrszabó volt. 1764. okt. 20-án beveszik Szeged város polgárai sorába. A szűrszabó céh céhmestere volt. 1793- ban Szeged-felsővárosi lakos és árendátor, aki 630 forint évi bérösszeget szed be. Eredetileg családi neve Vedrics volt, amelyet valószínűleg Szegedre átszármazásakor változtatott Vedresre. 1764 körül kötött házasságot Sáry Rozáliával, amely házasságból István és Pál gyermekei származtak. 35. Vedres István (Szeged, 1765. szept. 22.— Szeged, 1830. nov. 4.) atyja György szűrszabó volt, anyja Sári Rozália. Iskoláit Szegeden, középiskolát a piaristáknál végzett. Középiskolái befejezése után a pesti tudományegyetemen mérnöki tanfolyamot végzett. 1784. szept. 28- án mennyiségtani próbatétét után 1786. máj. 7-én a „geometra” képesítést nyerte el. Hazajött Szegedre és itt 1786. aug. 1-én földmérési állást vállalt a tanácsnál. Mikor 1809. márc. 27-én József nádor meglátogatta Szegedet, annak szegedi bevonulásánál jelen volt mint Szeged város hites földmérője. 1821-ben ő készítette a rókusi-templom építési terveit. Ugyancsak ő tervezte a rókusi népiskolát. A színházterembe díszfüggönyt tervezett. 1829. okt. 5-én Csongrád megye táblabírája lesz. 1826. nov. 25-én nemesi rangra emelik, a donációs birtok után varasányi predikátum használati joggal. Vedresháza az ő nevéről van elnevezve. A Szegedi Nemzeti Emlékcsarnokban szobra áll és az építőipari szakközép- iskola a nevét viseli. Arcképét festményen a Móra Ferenc Múzeum őrzi. Szegeden 1792. nov. 15-én házasságot kötött Rózsa Terézzel, akitől Terézia, Erzsébet, György Sándor Nepomuk, János és István gyermekei származtak. 7, 7, 11, 13, 14, 18, 19, 23, 32, 34, 34, 35, 35, 35, 36,36, 36, 36, 36, 37, 37, 37, 58, 201, 249/40, 249/41, 249/43, 290. 296/42. Vedres István (Szeged, 1794. jan. 7.—Szeged, 1831. aug. 22.) atyja István mérnök, varasányi nemes, anyja Rózsa Terézia. Iskolát Szegeden, középiskolát a piaristáknál végzett, majd a budai egyetemen hallgatott jogot és 1818-ban ügyvédi oklevelet szerzett. Ezt követően hazajött és Szegeden a városnál helyezkedett el. 1831-ben tb. városi jegyző. 1829. okt. 5-én táblabíróvá nevezték ki. Szegeden, 1827. nov. 29-én kötött házasságot Csávojszky Jozefáinál, amely házasságból Gyula fia származott. 249/42, 249/43. Vedres Istvánná 1. Csávolyszky Jozefa. 249/42, 296/40. Vedres János (Szeged, 1815. nov. 22.—Szeged, 1869. febr. 15.) atyja István mérnök, anyja Rózsa Terézia. Ő maga a János utónév mellett György és András nevet is viselte. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál járt 1825—1833-ig. Atyjának nemessége reá is kiterjedt, 1846. ápr. 27-én Csongrád megye pénztárnoka volt. Később a megye táblabírája. 1851. nov. 10-én községválasztmányi tag. 1858. okt. 25-én Szeged város választott községének tagja. 1869-ben városi képviselő. 1856-ban szenátor. Felesége Palásty Erzsébet volt, akitől Kornélia, Mária Erzsébet Terézia, Klementina Mária Janka Teréz, István Antal János, Ilona Kornélia Adél Irén és Mária gyermekei származtak. 25, 41. Vedres Klementina Mária (Szeged, 1846. ápr. 20.—Szeged, 1915. márc. 15.) atyja János megyei pénztárnok, anyja Palásthy Erzsébet. A családban „Kiérni” néven emlegették. Jó nevelésben részesült, az akkor már Szegeden fenntartott leánynevelő intézetben tanult, emellett zenére is oktatták, hegedült. Szegeden 1866. júl. 24-én kötött házasságot Stróbl Józseffel. Férje Szegeden Klauzál tér 4. sz. alatt háztulajdonos volt. Házasságából Mária, Margit, Flóra, Dezső és Adalbert József Illés gyermekei származtak. Férje kávéháztulajdonos volt. Czímer ama állítása, hogy későbbi férje Abafi Aurél (120. p.) lett volna téves. 298
