Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
V
VARGA VÁRNAY belvárosi plébános lett. Egyházi író, helytörténész. Megírta Szeged történetét (1877), mely munkájával díjat nyert. Kazári apát, vendégszerető műpártoló, szeretetreméltó egyéniség volt. 94, 183, 208, 208, 208, 209, 215, 237, 261/374, 294. Varga Ferenc 1841. nov. 9-én mint műkedvelő színész lépett föl Szegeden Gaál Józsefnek „Szerelem és champagne” c. darabjában szép sikert aratva. Nem tartjuk azonban kizártnak, hogy az utónév elírás és helyesen Varga Sándor ügyvédről van szó. 46. Varga István (?—Gyorok, 1873. dec. végén) iskoláit Arad megyében végezte. 1842-ben adakozik a Rókusi- sírkertre és így Szegeden tartózkodik. 1848-ben nemzetőr káplár. Szeged város bevett polgára. Rókuson lakik. Eredetileg kézimunkás, majd kereskedő, végül sertés nagyvágó. Utolsó éveit fiánál, Ferenc plébánosnál élte le. Egyébként Gyorokon élt. Bezdán Teréz volt a felesége és e házasságából Ferenc, Treszka, István és János gyermekei származtak. 125,208,261/374 Varga Kálmán (Kisújszállás, 1872. jan. 19.—?) atyja Sándor földművelő (?) volt. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte 1882—1890-ig. Gimnáziumi érettségi megszerzése után a pesti vagy kolozsvári egyetemre mehetett, ahol jogot hallgat, jogi doktorátust szerzett és valószínűleg joggyakorlatot végzett valamelyik szegedi közjegyzőnél, végül ügyvédi vizsgát tehetett. 1929-ben kir. közjegyzőhelyettes volt Szegeden. 1937—1944-ig pedig kir. közjegyző Nyírbátorban. A Szeged- Belvárosi Kaszinó tagja volt. 283. Varga Klára. Varga Ferenc apátplébános unokatestvére volt. Gesztenyeárus. Szegeden Sándor u. 16. sz. alatt lakott. Nagy Mihály javadalmi adóhivatalnokkal kötött házasságot, amelyből Sándorfia született. Férje 1892. szept. 25-én halt meg özvegyen. 237. Varga Pál (Tiszadob, 1824. jan. 6.—Szeged, 1892. jan. 7.) atyja Mihály, anyja Szilágyi Erzsébet volt. Református vallású. Iskoláinak elvégzése után teológiát tanult Debrecenben. 1848—51-ig iskolarektor volt Gyomán. 1852—• 58-ig ref. segédlelkész Hódmezővásárhelyen. 1858. jún. 6-án választják szegedi lelkésznek és dec. 5-én iktatták hivatalába, ahol már 1857. ápr. 29-től tevékenykedett. 1859. jan. 1-től az új református népiskola tanítója 1862-ig. író, Szentháromság u. 40. sz. alatti lakos, a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1890-ben ment nyugállományba és 189(1— 1892-ig neje a Szegedi Jótékony Protestáns Nőegylet elnöknője volt. Ő maga az Árpád szabadkőműves páholy tagja lett. 1879-ben bedőlt a református imaház és 1883-tól kezdődően épült az új templom, amelynek ablakait Trefort Ágoston ajándékozta. 1884. máj. 25-én szentelték fel az ő lelkészsége idején. Felesége Kusztos Zsuzsanna volt. 91. Varga Sándor (Szeged, 1816.—Szeged, 1868. körül) iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál. 1824—32-ig terjedő időben. Ezt követően a pozsonyi jogakadémiát járta. Majd a pesti egyetemen hallgatott jogot és ott szerzett abszolutóriumot. Majd joggyakorlatra ment, melyet talán Szegeden töltött le. Ezután Pesten 1841-ben ügyvédi diplomát kapott és azt Szegeden hirdettette ki és itt kezdett ügyvédi gyakorlatot. 1836-ban a Szeged-Belvárosi Kaszinó műkedvelő színjátszója volt. A Szegedi Kisdedóvó tagja. 1848-ban folyamodik a városi polgárjogért és ugyanakkor belép a nemzetőrségbe és Korda János nemzetőr őrnagy segédtisztje lesz. 1848. május 4-én a városi IV. tanácsnoki állás egyik jelöltje, azonban nem kap elegendő szavazatot. 1849-ben honvéd számvevő. 1848. máj. 28-án fölajánlást tesz a haza oltárára. Szegeden 1842. (nov. 5-én kötött házasságot Hódi Máriával, ekkor 26 éves amely házasságból Johanna Mária, Dezső, Béni Gábor Ferenc, Mária Júlia gyermekei származtak. 41. Varga Terézia (Szeged, 1839.—Szeged, 1915. máj. 11.) atyja István sertésvágó kereskedő, anyja Bezdán Terézia. Gondos nevelésben részesül és Szegeden 1855. aug. 13-án férhez ment Czímer Lázár Szeged-rókusi jómódú szűcsmesterhez, későbbi henteshez, amely házasságból Károly Lázár, (a Szeged-Belvárosi Kaszinó történetírója), István Vilmos és Julianna gyermekei származtak. 252/115. Varjasi Jakab (Ó-Arad—?) 1848-ban a 104-es honvédzászlóalj hadnagya volt. 1849. ápr. 3-án résztvett Szenttamás ostrománál mint őrmester. Valószínűleg tagja volt a Szeged-Belvárosi Kaszinónak vagy céhtag volt. Hódmezővásárhelyen 1849. ápr. 9-én kötött házasságot Temesvári Gizellával. A házasság- kötés nyilván azért történt Hódmezővásárhelyen, mert ebben az időben Szegeden még református egyházközség nem működött. 71. Várkonyi István (Szeged, 1829.—?) 1849- ben a Szegedi 104-es honvédzászlóalj hadnagya volt és hogy 1849. ápr. 5-én résztvett Szenttamás ostromában. 71. Várnay Ádám (Szeged, 1811. szept. 1.—?) atyja valószínűleg Wagner János aranyműves és ez esetben anyja Redl Magdolna volt. Iskoláit Szegeden végezte, középiskolát a piaristáknál járta, majd pedig atyja műhelyében kezdte tanulmányait utóbb Pestre ment és az Institutum Geometricumban mérnök szakot végzett 1837 körül. 1845-ben Pesten mérnök. Ugyanezen esztendőben családi nevét Wagnerről Várnayra változtatta. Szegeden telepe294
