Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
V
VÁMOSSY VARGA szágigazgató volt Nyitrán. Anyja talán Zeller Teréz. 1876-ban Szegeden találjuk, ahol zeneiskolát nyit. Szegeden is kötött házasságot Főkövy Pál városi fogalmazóval. 1882-ben Szegeden Dugonics tér 8. sz. alatt lakik. 1876- ban a város által átvett zenedét újjászervezi Czapik Jánossal egyetemben és itt zongoratanítónő lesz. Zongoraművésznő. A Valkó és Reményi család szoros barátságában élt. 155/220. Hatvanegy évesn korában hunyt el. 155/220. Vámossy Béla 1929-ben magyar kir. honvédszázados volt Szegeden és az itteni Belvárosi Kaszinónak tagja. 283. Vankó János (1808.—Szeged, 1845. okt. 22.) atyja talán János volt, tanító Szegeden. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál 1818—1826-ig. Ezt követően a pesti egyetemen tanult tovább és ott abszolutóriumot szerezve joggyakorlatra ment. 1833 körül ügyvédi diplomát szerzett. 1833. nov. 28-án városi alügyész Szegeden, a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1838-ban a szegedi törvényszék mellett mint ügyész ellenjegyez. A Szegedi Hangász Egyesületnek jegyzője volt 1840-ben és ugyanakkor, feltéve hogy a személy azonos, kocsmatartási engedélyt kér. 1840. máj. 10-én a Szeged-Belvárosi Kaszinó jegyzője, hites ügyvéd. 1843-ban működéséről tanácsi bizonyítványt kér. 1843. máj. 25-én meghal a felesége gyermekágyi lázban. Szegeden 1838. szept. 11-én kötött házasságot (ekkor 30 éves) Pauer Borbálával, akitől Imre Vendel Antal, Mária Rozália Borbála, Antal János és Borbála gyermekei születtek. Harmincnyolc évesen hunyt el. 26, 28, 31, 268. Várady Ignác (Szeged, 1825. febr. 1.—Szeged, 1907. dec. 18.) atyj a József városi polgár. Anyja Mezey Ilona. Iskoláit Szegeden végezte középiskolát a piaristák gimnáziumában járt, 1844—45-ig végezve itt a II. filozófiai osztályt mérnöki pályára készülve. Ezt követően a pesti Tudományegyetem mérnöki tanfolyamon folytatta tanulmányait és mérnöki képesítést szerzett. 1848-ban belépett a Szeged-aslóvárosi I. nemzetőr gyalogszázadba, századosi ranggal. Előbb főhadnagyként szolgált itt, majd a 104-es zászlóaljba került át honvédnek. 1849 áprilisában résztvesz Szenttamás megrohanásában és küzdött az ottani sáncokon. Ezen időben a Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja és választmányi tagja volt. Háza volt Szegeden és az utcát, amelyben az állt, róla nevezték el. 1859- ben mikor a Szeged-Belvárosi Kaszinót újból szervezték, ismét belépett annak tagjai közé. Társaságban „Náci bácsi”-ként emlegették. 1873-ban városi főmérnök. 1876. máj. 5-én a kaszinóban 50 éves, születésnapját ünnepelték. 1879-ben résztvett az árvízvédelemben. Mint „Szenttamás és Percsora hőse” emlegették. Lehetséges, hogy 1864-ben az adóhivatal igazgatója volt. (?) 1871-ben a tanítóképző igazgatósági tanácsának tagja. 1861-ben a szegedi Honvéd Egylet egyik alapító tagja. 1876- ban a Ferenc József Rend lovagja lett. 1884- ben alsóvárosi törvényhatósági bizottsági tag és bortermelő. Iskolaszéki tag. 1902-ben már nyugalmazott főmérnök és földbirtokos. Úgy látszik, háromszor nősült. Első feleségét 1849. máj. 7-án vette el Szegeden és az Ugler Mária volt. Másodszor Nagykanizsáról nősült és elvette Kiss Albertina Bertát. Harmadik felesége pedig Kiss Anna volt, akivel valószínűleg 1866 körül lépett házasságra. Első házasságából Ignácz, Veronika, második házasságából Adalberta Iréné, Anna Mária Kornélia, Géza Márton, Emília Rózsa, majd Jenő Pál József és végül a harmadik házasságából József János, Anna Amália és Terézia Erzsébet gyermekei származtak. Meghalt nyolcvanhárom évesen. 65, 67, 71, 89, 122, 144 , 159, 183, 191, 211 , 251/89, 294. Várady Lajos (Deszk, 1831. aug. 24.—1913.) atyja 1834-ben halt el és ettől kezdve Várady János nagybecskereki plébános a nagybátyja nevelte. Iskoláit részben Szegeden, részben Temesvárod, ill. Nagybecskereken végezte. 1848-ban Csemegi Károly insurgens kardjával verbuváltan lett nemzetőr, majd honvéd a 3. honvédzászlóaljban. Ekkor Szegedre vonultak és innen pedig hajón Óbecsére. Középiskolái elvégzése után feltehetően a pesti egyetemen gyógyszerész tanfolyamot végzett és gyógyszerész diplomát szerzett. 1849-ben Neudorf- nál megsebesült, majd hadnagyként Komáromba került és itt éri a szabadságharc vége. 1850- ben gyógyszerész gyakornok Nagybecskereken és Szegeden. Egyébként a gyógyszerészi oklevél megszerzése előtt is járta az egyetemet. Oklevelét 1856-ban szerezte. Ezt követően Szentesen lett gyógyszerész. Csanád megye törvényhatósági bizottsági tagja. Nős Tari Jankával és házasságából Lipót Árpád, Sarolta, Endre, Margit, Lajos és László gyermekei származtak. 157. Varga Ferenc (Szeged, 1837. jan. 28.—Szeged, 1906. dec. 4.) atyja István Szeged-rókusi polgár és nemzetőr káplár. Kereskedő. Anyja Bezdán Terézia. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál járt. Majd a Csanád egyházmegyének papneveldéjében lett papnövendék. Teológiát Temesváron hallgatott. 1859. aug. 28-án szentelték pappá. Ezt megelőzően 1857. okt. 1-től hitoktató volt 1858. aug. 15-ig, majd e naptól kezdve püspöki tollnok 1859. nov. 15-ig, mikoris bogárosi káplán lett és innen 1860-ban Kistelekre, 1862- ben pedig Nagykikindára, végül Újszegedre került káplánnak. 1865-ben gyoroki, 1878-ban csókái, 1880-ban kisteleki és 1893-ban Szeged 293
