Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
S
SZOLCSÁNYI SZTOJKA Szolcsányi István (Szeged, 1891.—Szeged, 1964.) középiskolái elvégzése után a Budapesti József Műegyetem építészmérnöki szakára kérte felvételét és ott 1926-ban diplomáját szerzi meg. 1921-ben Szegeden, Béke u. 18. sz. alatt lakik. 1929-ben műépítész Szegeden. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1942-ben Madách u. 8. sz. alatti lakos. 282. Szolnoki Irma Julianna (Kiskunfélegyháza, 1858.—?) algyői illetőségű szülőktől származott. Sándorfalván 1887. jan. 23-án kötött házasságot Ludvigh Jánossal, aki az algyői uradalom inspektorának egyik fia volt. Nevezett fiait nem taníttatta azért, hogy ne legyenek kénytelenek német nyelvet tanulni. így nagyobb részük képesítés nélkül maradt. 1892- ben férje a Szeged-Belvárosi Kaszinó altisztje és Szeged, Deák F. u. 7. sz. alatt laktak. 1906- ban férjével együtt bérlője a Szeged-Belvárosi Kaszinó helyiségeinek és abban vendéglőt tart fenn, de hamarosan belebukik. Házasságából Ilona Margit és László gyermekei származtak. 189. Szögedi András Endre (Szeged, 1847. nov. 3.—Szeged, 1903. júl. 21.) atyja Róth családi néven szerepelt. Iskoláit Szegeden járta, középiskoláit a piaristáknál kezdte, de később kilépett. Zenét tanult. A budapesti egyetemen egy ideig joghallgató volt, majd a Nemzeti Zenede hallgatója. A színház keretében helyezkedett el. 1884-ben Szeged város zeneiskolájának vezetője majd igazgatója. Ezt megelőzően a szegedi főreáliskola énektanára. Ugyancsak éneket tanított a szegedi polgári iskolában is és 1879—1895-ig a piarista gimnáziumnak is énektanára volt. 1872-ben megalakítja a Szegedi Dalárdát és ennek karnagya lesz. Már 1867-ben hangversenyt ad a Szeged Belvárosi Kaszinóban. Dankó Pista nótáinak előadója volt. Nevét 1881-ben változtatta Szö- gedi-re. Házasságot kötött Rainer Annával. 146, 154, 167. Szöllősy Ernő (?—Szeged, 1934. ?) iskoláit hol járta nem ismert. Egyetemet talán Budapesten végzett, ahol jogi doktorátust is szerzett. Majd tanulmányainak befejezése után az igazságszolgáltatás keretében helyezkedett el. 1911-ben titeli kir. járásbírósági albíró. 1914- től kir. járásbíró a szegedi járásbíróságon és berendelt kir. ítélőtáblái tanácsjegyző. Később a szegedi kir. törvényszéknek lett bírája. 1932- ben a második fizetési csoport címével és jellegével tüntették ki. A Magyar kir. Honvédség tűzérszázadosa a világháború alatt. A Szeged- Belvárosi Kaszinó tagja. 1942-ben már csak özvegye Mária él Szegeden, Szt. háromság u. 14., majd Béke u. 1. sz. alatt. Háza áll a szegedi Liliom utcában, melyet a kapu felett a családi címer díszített. 220, 282. Szőnyi János (Kisjécsa, 1807.—Szeged, 1878. szept. 24.) 1848/9-ben Szegeden templomi karmester. Az osztrákok bevonulása után állásából elbocsátják. 1857-ben zenemester. 1861- ben városi hangászmester. 1864. szept. 10-én a Szeged-Belvárosi Kaszinó színpadán lép fel Zarkavölgyi tánctanár megsegítése érdekében. Ez időben tagja volt a Szeged-Belvárosi Kaszinó műkedvelő színjátszó csoportjának. Később Szegeden énekmester, zenemester. 1862- ben kérte Weber családi nevének Szőnyire való változtatását. 1878-ban már nyugalmazott zenetanár Szegeden. Háza állott a Belvárosban, amely az árvíz után is megmaradt. Akkoriban Szeged Palánk 261. sz. alatt lakott. Szegeden 1847 táján kötött házasságot Hopf Máriával, amely házasságból Ida, Károly, János, Lajos gyermekei származtak. Hetvenegy évesen halt meg. 122. Szremacz János (Szeged, 1827.—Szeged, 1899. ápr. 6.) atyja Szremacz Roman városi polgár volt, anyja nevét nem ismerjük. Iskoláit Szegeden járta, gimnáziumot a piaristáknál 1836—1844-ig és ezt követően pestre egyetemre ment, ahol bölcseletet hallgatott, majd jogot. Abszolutóriuma megszerzése után jog- gyakorlatra ment és ezt követően ügyvédi vizsgát tett 1861. szept. 14-én. Diplomáját Szegeden hirdettette ki és ügyvédi gyakorlatot kezdett a városban. 1846—1853-ig Szeged város aljegyzője. 1847—48-ban országgyűlési kiskövet. „Deputátus adjunktus”. 1853. jan. 13-tól Szeged város főjegyzője. Ezt megelőzően, 1849. év végén Haynau Rögtönítélő Törvényszékének jegyzője volt. Később jogi doktorátust szerzett. 1856. máj. 23-tól Szeged város tanácsnoka kinevezés alapján. 1862-től 1867-ig városi főjegyző. 1861-ben 4. tanácsnoknak jelölték, de nem kapta meg a szükséges szavazatot. 1867-ben főkapitánnyá választják. 1871- ben híd és hídvámfel ügyelő bizottmány elnöke. 1875-ben az akkor megalakuló ügyvédi kamarák idején a Szegedi Ügyvédi Kamarában kéri bejegyzését Szeged székhellyel. Később a kamara választmányi tagja. A görögkeleti egyházközség elnöke. 1848-ban elmenekült Szegedről, mint szerb nemzetiségű és 1849. aug. 5-én gróf Cziráky nevezi ki városi tanácsnokká. Felesége szlovéniai származású, Zsifko- vics Emília volt. Házasságából László, Bogdán János gyermekei származtak. 69, 73, 86, 89, 109, 137, 138. Sztojka Miklós (Alsó-Szilvás.—Surány, 1960 körül) atyja Béla áll. iskolaigazgató, anyja Csuts Anna. Iskoláit feltehetően Hunyad megyében látogatta. Később a Ferenc József Tudományegyetem Jogi Karára kérte fölvételét és az egyetemnek Szegedre történő áthelyezése után itt 1924—25. tanévben a jog- és államtudományi karon politikai doktorátust szerzett. Ekkor már a pénzügyigazgatás keretében he270
