Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
S
SZENDREY SZENTTAMÁSI doktorátust. Szeged város szolgálatába állt és 1911-ben Szeged város polgármesteri hivatalának kiadója. II. osztályú jegyző. 1914— 1918-ig résztvesz a világháborúban és tartalékos főhadnagyként szerel le. Visszatér állásába és 1919-ben a Polgármesteri Hivatal vezetője. 1922 októberében városi tanácsnok lett. Áz előljárósági ügyosztály vezetője. Szegeden Zrínyi u. 16. sz. alatt lakott. A harctéren szerzett betegsége következtében hunyt el. Özvegye 1942-ben még Szegeden lakik, Mikszáth Kálmán u. 26. sz. alatt. 1919. ápr. 17-én mint városi alkalmazott, többedmagával beválasztották a Szegedi Munkás Tanácsba. Első neje Voves Mária, kitől elvált. A második Bába Margit Mariann. 220. Szendrey László Balázs (Szeged, 1891. febr. 3. — ?) atyja Pál, anyja László Etelka. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végzett 1901—1904-ig. 1913-ban a Szegedi Csónakázó Egyletnek versenyző tagja volt. 1918-ban cs. kir. légjáró csapatbeli főhadnagy. Szegeden Boldogasszony sgt. 27. sz. alatt lakott. 1929- ben magyar kir. honvéd százados Szegeden. 1928-ban mint magyar kir. honvéd alezredes, vitézzé avatják. Vitézi székkapitány Szegeden. 1931-ben vitézi széktartó Csongrád megyében. Törzsszéktartó. Számos hadi és egyéb kitüntetés tulajdonosa. 1939-ben alezredes, Magyar Érdemkereszt tulajdonosa. Szegeden 1918. júl. 27-én kötött házasságot Dercsényi Piroska Lujza Annával. Szendrey Pál (Szeged, 1853. szept. 17. — 1902. ?) atyja Pál, anyja Börcsök Ánna volt. Iskoláit feltehetően Szegeden végezte és talán gimnáziumot a piaristáknál. 1883-ban Szeged város fogalmazója volt, 1884-ben aljegyzője. 1893—1900-ig a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és titkára. Városi jegyző. 1893—1902-ig városi jegyző. Szegeden 1883. március 26-án kötött házasságot László Etelkával. E házasságból Jenő Pál, és László Balázs gyermekei származtak. 268. Szendrőy János (Szeged, 1834. május 16. — Szeged, 1898. márc. 24.) atyja Straubert János szabómester, anyja Öhler Terézia. Iskoláit Szegeden végezte. 1853 óta tanító Szegeden. 1868. óta a Reáltanodában. 1860-ban szegedi elemi népiskolai tanító, a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1862-ben családi nevét Szend- rőy-re változtatta. 1869-től szegedi reáliskolai tanár azzal, hogy a megfelelő képesítést utólag be kell szereznie. 1871—72-ben előadó a Csongrád megyei Tanító Egyesületben. 1868- tól a Csongrád megyei Tanító Egylet alelnöke. 1876. szept. 7-én elnököl az Alföldi Tanító Egyletben. 1871. szept. 2-án lemond ezen egyesület elnökségéről. 1873-tól a Szegedi Állami Főreáliskola tanára. A szegedi Árpád Szabad- kőműves Páholy főmestere. Kétszer nősült. Első házasságát Szegeden Oracsek Mária Karolinával kötötte. Másodszor, az első feleségének az elhalálozása után, 1875. nov. 17-én Konrád Izabellával kötött házasságot. Első házasságából Ilona Adél, János Imre és Mária gyermekei származtak. 1895-ben nyugállományba került. 98. Szent-Iványi Károly (Besztercebánya, 1802.—Budapest, 1877. jan. 28.) atyja László, anyja Szent-Iványi Mária. Magánnevelésben részesült, majd a pesti piarista gimnáziumban tanult. Jogot Sárospatakon hallgatott Kövynél. Családi birtokán tartózkodott és lakott Gö- mör megyében, 1824-ben tb. megyei jegyző, 1827-ben aljegyző, 1832-ben főjegyző Gömör megyében. 1836-ban putnoki járási főszolgabíró. 1839-től Gömör vármegye országgyűlési követe. 1847—48-ban ellenzéki követ 1848- ban Gömör vármegye főispánja, de pesti lakos. 1849- ben a Királyhágón túli országos biztos Csányi utódja. 1849 júniusában Szepes megyei miniszteri biztos. 1849 nyarán erdélyi kormánybiztos. 1866-ban jelen van Klauzál Gábor temetésén Szegeden. 1872-ben visszavonul a politikai élettől. 1865—72-ig az országgyűlés képviselőházának alelnöke volt. 135. Szentkirályi Dezső (Kula, 1894. dec. 24 — Szeged, 1925. jún. 2.) atyja Kern Lajos ügyvéd és közjegyző volt. Anyja Günther Irma. Iskoláit Szegeden végezte 1904—1912-ig a piarista gimnáziumban. Majd a hadsereg kötelékébe lépett és 1917-ben mint Szeged, Polgár u. 29. sz. alatti lakos, cs. kir. főhadnagy volt. 1925- ben pilóta százados, nyugdíjban Szegeden. Ez időre esik családi nevének „Kern”-ről „Szent- királyi”-ra változtatása. 1925. jún. 2-án Boross József szegedi városi közkórházi főorvossal egyetemben repülőútra ment és lezuhant sétarepülés közben Algyőn, Szeged környékén. Szegeden 1917. ápr. 26-án kötött házasságot Prokisch Erzsébet Mária Katalinnal, akitől Frigyes fia származott. 241 Szentpéteri Jenő (?—Sándorfalva ?, 1936. ?) talán a királyhelmeczi előnevet viselő nemesi családból származott és atyja talán Sándor vagy Károly volt. 1927-től a Hármas Algyői Ármentesítő és Belvizszabályozó Társulat alelnöke Sándorfalván 1936-ig. Uradalmi jószág- igazgató ugyanott a Pallavicini uradalomban. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 282. Szenttamási Miklós (1868. — Szeged, 1949. júl. 23.) Iskoláit valószínűleg Szegeden végezte és az egyetem jogi karát feltehetően a budapesti tudományegyetemen látogatta 1890-ben Nagy-Szredistyei lakos. Abszolutóriumának megszerzése után joggyakorlatra ment és 1895. ikt. 26-án ügyvédi, bírói vizsgát tett. Ezt követően bírói pályára lépett. 1911-ben fehértemplomi kir. törvényszéki bíró 1914-ig és feltehetően az összeomlás után, Magyarország 263
