Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
S
SZÉCHENYI SZEGHEŐ Társaság tagja. 1916-ban a Kamarák Országos Irodájának igazgatója és talán 1884. körül kötött házasságot (Győrött ?), amelyből Zoltán fia származott. Újságíró, költő, író volt. 199/. Széchenyi Béla (Pest, 1837. febr. 3.—Budapest, 1918. dec. 12.) atyja István sárvári és felsővidéki gróf, közlekedésügyi miniszter, anyja Seilern Crescentia grófnő. Iskoláit magánúton végezte, majd pedig Berlinben és Bonnban egészítette ki tanulmányait. Birtokos földesúr. 1858. aug. 14-én a Szeged-Belvárosi Kaszinó vendége. 1859. aug. 30-án újból meglátogatta a Szeged-Belvárosi Kaszinót, amelynek tagja és később tb. tagja. 1860-ban ő adja ki atyja „Ein Blick”-jét Londonban. 1860 áprilisában gyászjelentést küld a Szeged-Belvárosi Kaszinónak atyja haláláról. A Szeged-Belvárosi Kaszinó választmányi tagja. 1861-ben nyéki kerületi országgyűlési képviselő. 1863-ban amerikai utat tesz. 1865-ben Kismarton kerület országgyűlési képviselője. 1877-ben Keleten tesz nagy utazást mint vadász. 1880-ban a Magyar Tudományos Akadémia tb. tagja, 1883. máj. 17-én pedig igazgatósági tagja. Főrendi házi tag és író. 1896. máj. 6-án a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem díszdoktorrá avatja. 1897-ben valóságos belső titkos tanácsos. 1901-ben koronaőr. 1870. jún. 27-én kötött házasságot Erdődy Hanna grófnővel. 3,91,92,95,96, 110, 114, Széchenyi István (Bécs, 1791. szept. 21.—Döbling. 1860. ápr. 8.) atyja Széchenyi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója sárvári és felsővidéki gróf. Anyja Festetich Julianna grófnő. Mint kiváló reformpolitikus, író ismert. A Magyar Tudományos Akadémia alapítója, főrend, országgyűlési képviselő. Közlekedésügyi miniszter, „a legnagyobb magyar”. Általában Pesten és Cen- ken élt, utóbbi helyen kastélya és birtoka volt. Ugyancsak sokat tartózkodott Bécsben. 1936. febr. 4-én házasságot köt özv. gróf Zichy Károlyné, szül. Seilern Crescentia aspangi grófnővel, amely házasságából Béla és Ödön gyermekei származtak. 3, 5, 8, 9, 11, 11, 11, 13, 13, 15, 17, 17, 17, 18, 18, 19, 23, 23, 23, 23, 23, 23, 23, 24, 24, 24, 24, 25, 25, 25, 25, 25, 32, 34, 35, 37, 38, 39, 39, 41, 42, 45, 48, 53, 57, 57, 57, 57, 59, 73, 79, 81, 83, 85, 87, 87, 92, 94, 95, 96, 96, 97, 97, 97, 107, 112, 114, 117, 144, 168, 188, 194, 196, 196, 196, 196, 196, 207, 219, 231, 231, 232, 232, 232, 232, 235, 246, 246, 248/16, 248/17, 250/80, 250/263, 290, 290, 290, 291, 292, 295, 296/80., Széchenyi Istvánné Lásd Seilern Crescentia. 96. Széchényi István (Zenta, 1885. szept. 20.— Szeged, 1950?) iskoláit Zentán járta, majd a kolozsvári egyetemre ment, ahol jogi doktorátust szerzett. Utána gyakorlóévéit ügyvéd- jelöltként és lapszerkesztőként töltve, 1911. márc. 27-én Budapesten tett ügyvédi vizsgát és szerzett ügyvédi oklevelet. Gyakorlatát Zentán kezdte. 1920-ban kiutasították, optá- lás útján Magyarországra jött és Szegeden telepedett meg. 1921-től kezdve gyakorló ügyvéd Szegeden. 1926-ban képviselőnek jelölik, azonban nem kapja meg a szükséges szavazatokat. Törvényhatósági bizottsági tag virilis jogon Szegeden. Zentán 1912. máj. 27-én kötött házasságot Huszágh Margittal. Házasságából István fia és egy elmezavart leány származott. 1935. máj. 17-én kir. közjegyzővé nevezték ki. 1939-ben Csongrád megye kormány- biztosa lesz. 1940-ben Hódmezővásárhely és Csanád megye miniszteri biztosa. Magyar kir. kormányfőtanácsos. 1942-ben a Földvári u. 4. sz. alatti házban lakik és a háznak udvari részén egy újabb boltíves, teraszos részt épít hozzá. 1945-ben bírósági eljárás indult ellene és 3 évi börtönre, vagyonelkobzásra ítélték. Élete végéig Szegeden élt. Ingóságai eladásából tartotta fenn utóbb magát. 282. Széchenyi Ödön (Pozsony, 1838. dec. 14.—Konstantinápoly, 1922. ápr. 4.) atyja István sárvári és felsővidéki gróf és miniszter. Anyja Seilern Crescentia aspangi grófnő. Iskoláit feltehetően magánúton végezte a szülői házban. Később hajóskapitányi oklevelet szerez és a magyar tűzoltóság reformere lesz. Kimegy Konstantiná- polyba és ott egy tűzoltóezred főparancsnokává nevezik ki. A szultáni udvarban a testőrség főhadsegéde, altábornagy, török császári pasa. 1874-ben még Törökországban él. Magyar főrend, a magyar főváros közmunka tanácsának tagja. Számos bel- és külföldi kitüntteés tulajdonosa. A Szeged-Belvárosi Kaszinóval szoros kapcsolata volt. Levelezésben állt a kaszinóval. Többízben tett itt látogatást. Gyászjelentést küldött atyja elhalálozásáról a kaszinónak. 1860. dec. 22-én a kaszinó dísztagjává választotta. 1868. márciusában Klapkával Szegedre jött és ez alkalommal ismét meglátogatta a kaszinót. 1864-ben kötött házasságot, melyből Andor fia származott. 3, 91, 92, 96, 106, 114, 142. Szegheti János (1820. ?—1876. ?) atyja János árvák atyja, anyja Rózsa Julianna volt. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál. Majd pedig a Budapesti Tudományegyetemjogi karára iratkozott be és az abszolutórium megszerzése után joggyakorlatra ment. Annak végével pedig, 1843. máj. 9-én ügyvédi vizsgát tett, oklevelet szerzett és azt Szegeden kihirdettette. A szegedi Színjátszók Kaszinói Körének volt tagja. Szegedi gyakorló ügyvéd. 1845-ben Szeged város megyei esküdtje. 1846- ban a Kisdedóvó és Jótékony Nőegylet alapító tagja. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár részvényese. 1849. szept. 7-én Csongrád megye katonai főbiztosa. Majd Szeged város helyettes tanácsnoka. 1861-ben városi tanácsnok, majd főkapitány jelölt, de nem kapja meg a szükséges szavazatokat. 1864-ben takarékpénztári főpénztárnok. Ügyvéd. Palánk 212. sz. alatti lakos. Az 1867-i tisztújításon összeíró bizottsági tag. Tanácsnok jelölt, de nem kapja meg a szükséges szavazatokat. Szegeden 1861. máj. 15-én köt házasságot Pillich Jankával, özv. Bauernfeind Mihálynéval, akitől János Lajos Antal Béla, Erzsébet Jolánta 260
