Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
S
SZAKÁCS SZÁNTHÓ 1908-ban Szegeden Felhő u. 4. sz. alatt lakott. 1910-ben Szeged város osztályjegyzője. Ekkor Szent Miklós u. 7. sz. a. lakos. 1912-ben alka- pitány. 1914-ben osztályjegyző és rendőr al- kapitány. Zászlós a 46. honvéd gyalogezredben. 1919-ben szegedi rendőrfőkapitány, mely állást ajánlatra önként fogadta el és emiatt 1920-ban büntetőeljárás indult ellene, amelyet azonban megszüntettek. Fegyelmi eljárásban kommunista érzelműnek vádolták, a miután ez nem volt bizonyítható, az eljárást megszüntették, de hivatalvesztést mondtak ki. Atyja József iparos volt, anyja Auer Terézia. 1919-ben házkutatásokat rendelt el, őrizetbevételeket foganatosított. Az elmenekült direktóriummal összeköttetést tartott fenn. Házasságra lépett Szegeden 1910. augusztus 25-én Fodor Mária Ilonával. 222. Szakács József János Emil (Kecskemét, 1879. okt. 14.—Szeged, 1938. máj. 9.) szenterzsébeti nemes. István ref. főiskolai tanár, anyja Pólya Róza. Iskoláit a Kecskeméti Református Főgimnáziumban végezte 1889— 1897-ig. Majd a budapesti és ezt követően a Ferenc József Tudományegyetemen Kolozsvárott jogot hallgatott és 1901-ben jogi doktorátust szerzett. Ezt megelőzően jogi tanfolyamon vett részt a Kecskeméti Jogakadémián. Egyetemi tanulmányainak befejezése után jog- gyakorlatra ment és ügyvédjelölt lett Szegeden és Kalocsán. 1909. febr. 13-án Marosvásárhelyen ügyvédi vizsgát tett és ügyvédi oklevelet szerzett. Ennek alapján ügyvédi gyakorlatát Kalocsán kezdte meg. 1910. jún. 4-én a Szegedi Ügyvédi Kamaránál kérte az ügyvédi lajstromba való fölvételét Szeged székhellyel és itt Zrínyi u. 2. sz. alatt nyitott irodát. Hamarosan a Pallavicini hitbizományi uradalom Mindszent-ányási gazdaságának ügyésze lett és megveszi a szegedi Zrínyi u. 2. sz. alatti házingatlan fele részét. 1919. ápr. 25-től a Szegeden alakult ABC tagja. Szorgalmazója és szervezője. 1922-ben nemzetgyűlési képviselő a mindszenti kerületben. Szeged város tb. főügyésze 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és március 17-től választmányi tagja. 1919-ben a Nemzeti Hadsereg toborzó bizottságának tagja és alelnöke. A Szegedi Csónakázó Egylet tagja. 1927-ben a Tisza—Duna- völgyi Vízrendező Társulat Alsótiszai érdekeltségének rendes tagja. Fehértói földbirtokos és gazdaköri díszelnök. 1935-ben az ügyvédi gyakorlatról lemond. Felesége Tarajossy Margit Olga hajósi nemes, amely házasságából Katalin leánya született. 222, 222, 222, 224, 272, 282. Szalay József (Békésclaba, 1870. febr. 17.— Szeged, 1937. ápr. 25.) atyja József, anyja Bagi Berta. Iskoláit Békéscsabán, Szatmáron, Budapesten végezte. Érettségi vizsgája letétele után a budapesti tudományegyetem jogi karán hallgatott előadásokat, majd a bécsi egyetemet látogatta. Jogtudományi doktor. (1894) 1892- ben Békés megye aljegyzője. 1893-ban Békés megye közigazgatási gyakornoka. 1896-ban az Orosházi járás szolgabírája. 1908-ban ugyanezen járás tb. főszolgabírája. 1905-ben hódmezővásárhelyi rendőrfőkapitány. 1909-től Szeged városi helyettes főkapitány és rendőrbíró. 1916-ban rendőrfőkapitány Szegeden. Rudolf tér (ma Roosevelt tér) 14. sz. alatti lakos. 1918-ban politikai okokból nyugdíjazták. 1920-ban kinevezik a szegedi állami rendőrkerület főkapitányává. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. A kaszinó 100 éves ünnepélyének rendezőbizottsági tagja és választmányi tagja az egyesületnek. A szegedi Dugonics Társaság elnöke iró könyvgyűjtő. Nagy és híres könyvtár tulajdonosa. Könyv-, kézirat- és nyomtatványadományt nyújt a Szegedi Somogyi Könyvtárnak. 1935-ben a Ferenc József Tudományegyetem díszdoktora. 1900 körül nőül veszi Fekete Bertát, kitől József, Margit és Ágnes gyermekei születtek. 226, 232, 233, 272, 282, 297/220—221 -(-függelék. Szandter Pál (Dunaföldvár, 1884. dec. 4.— Dunaföldvár, 1964. nov. 10.) a pécsi ciszterciek gimnáziumának tanulója majd egyetemi tanulmányait a Kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen végezte, ahol 1910-ben politikai doktorrá avatták. Ezt megelőzően 1903—1905-ig az innsbrucki egyetemnek volt hallgatója. 1910-ben vallás- és közoktatásügyi miniszteri titkárrá nevezik ki. 1911-ben a Nagyváradi Jogakadémia tanára közigazgatási jogból és politikából. 1914-ben egyetemi magántanár Kolozsvárott. 1917-ben a Kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem nyilvános rendes tanára. 1919-ben a Külügyminisztériumban dolgozik. 1921—28-ig a Ferenc József Tudományegyetemnek Szegedre történt áthelyezése után, tanszékvezető egyetemi tanár Szegeden. 1922—23-ban jogi karának dékánja majd prodékánja, 1923-ban politikai tanszékének vezetője, tandíjkedvezmény felelős. 1928. dec. 11-én kinevezik a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Jogi Karának tanárává és tanszékvezetőjévé. Szakíró, a Szt. István Akadémia és számos tudományos társaság tagja. 1948. szept. 15-én vonult nyugdíjba. 1928-ban felsőházi póttag, majd később rendes tag. Nőtlen maradt? 232, 282. Szánthó Leánder (Győrszentmárton, 1833. febr. 25.—Szeged, 1891. dec. 25.) atyja Márton kézművesmester volt, anyja Sütő Teréz. Iskoláit Szegeden végezte. Feltehetően ipart tanult és a segédévek után mészárosmesterséget kezdett gyakorolni. 1867-ben már Szegeden találjuk és a választási küzdelmekben az ún. „fehér cédulás párt” ismert szónoka volt. 258
